Siketen is teniszbajnok Máthé Gábor

Máthé Gábornak veleszületett halláskárosodása van. Egyéves kora óta hallókészüléket hord.

„Nyolcévesen, édesapám hatására kezdtem el teniszezni” – emlékszik vissza. Halláskárosodása nem akadályozta meg abban, hogy sportága élvonalába küzdje fel magát, de azért okoz némi nehézséget.

„A siket világversenyeken hallókészülék nélkül, az épek között hallókészülékkel versenyzek. Utóbbinál fontos információ, hogy hallom, amikor pattan a labda vagy amikor ütöm. A siket világversenyeken nehezebb a versenyzés, mert ezeket nem hallom.”

Az élsportoló jelenleg Temesvári Andrea irányításával Budapesten készül fel a világversenyekre. Minden héten 3-4 napot, napi 5 órát edz a nemzeti edzésközpontban.

„Júniusban lesz a hallássérültek Európa-bajnoksága Görögországban, Heraklionban. A XXIV. nyári siketlimpia Brazíliában lesz, 2001 óta ez az ötödik olimpia, amin indulok. A sport önbizalmat ad és segít abban, hogy beilleszkedjek a halló társadalomba.”

Sok siket sportoló szívesebben készül a sorstársai között, hiszen így a kommunikáció akadálymentes. Értik egymást, értik az edzőt vagy ha nem, akkor segít a jelnyelvi tolmács. A hazai siketsport fellegvára a patinás Siketek Sport Clubja, amely 1912-ben alakult, onnan került ki a legtöbb siketlimpiai érmes sportoló is. Ugyanakkor egyre több sportoló készül és edz integráltan, ép sportolók sportegyesületeiben.

A hallássérült sportolók versenyein tilos a hallókészülék viselése, így biztosítják az esélyegyenlőséget.

A Magyar Hallássérültek Sportszövetsége idén rendhagyó módon készül a magyar siketsport napjára.

– Egy videós összeállítással készülünk, amelyben megszólalnak a sportolóink – tájékoztatta lapunkat dr. Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke.

Az eddigi siketlimpiákon a magyar hallássérült sportolók összesen 52 aranyat, 46 ezüstöt és 37 bronzot szereztek, jellemzően asztaliteniszben, úszásban, vízilabdában, de van érem atlétika, cselgáncs, tájfutás, tenisz, sportlövészet és labdarúgás sportágban is.

A korábbi évtizedekhez képest sokkal magasabb elismerést kapnak a siketlimpikonok, akik kormányrendelet alapján részesülnek állami jutalomban kimagasló eredményeik után, illetve a sportról szóló törvény alapján életjáradékot is kapnak.

„A Magyar Hallássérültek Sportszövetsége célja, hogy a paralimpiai és az ép sportolók elismeréséhez hasonlóan ismerjék el a siketlimpikonokat, illetve az 1984 előtt érmet szerzett sportolóink is kaphassanak járadékot. Az állami támogatás révén tudjuk támogatni a sportolóinkat mind felkészülésben, mind a siketlimpián való részvételben” – tudtuk meg Tapolczai Gergelytől.

Siketlimpia

A siketlimpia ötlete Eugène Rubens-Alcais fejéből pattant ki. Ő volt a Francia Siketek Sportszövetségének elnöke, és látta, hogy a társadalmon belül a siketeket sokszor kirekesztették, intellektuálisan is alacsonyabb rendűként tekintettek rájuk. Elhatározta, hogy meg kell mutatniuk a világnak, ők sem kevesebbek. Ezért egy fiatal belga siket, Antoine Dresse segítségével megszervezte az első Nemzetközi Csendes Játékokat 1924-ben, Párizsban, ez volt a siketlimpia elődje.