A tesztben egy szó sem esik majd arról, hogy lehet vele telefonálni vagy üzenetet küldeni, amire eredetileg kitalálták a telefonokat. Annyi mindent tud, hogy az ilyen alapkövetelményeket teljesen elhomályosítja. Egyszeri, komolyabb befektetés, de minden bizonnyal hosszú távon igaz barátra lelhetünk benne.
A legfontosabb tudás a két képernyőben rejtőzik. Egy könnyed mozdulattal ugyanis 90 fokkal elfordíthatjuk az elsődleges képernyőt. Nem, nem csak magát a készüléket forgatjuk el, hanem csak a képernyőt, így kapunk egy fekvő kijelzőt és alatta megjelenik a másodlagos, négyzet alakú képernyő. A felső így elsősorban a médiatartalmak lejátszására vagy készítésére alkalmas, míg a másik testreszabható, és a többi alkalmazást futtathatjuk alatta. Például filmet nézünk a nagy képernyőn, de közben csekkolhatjuk az emailjeinket vagy szabadon böngészhetünk a neten, esetleg pörgethetjük a Facebookot és csetelhetünk.
Még megdöbbentőbb, amit fotózáskor vagy videó készítésekor tapasztaltunk a fő képernyő elforgatásakor. A csoda a mobiltelefonban a világon elsőként bemutatott Gimbal Motion Camera, ahol az eszköz másodlagos képernyőjét kényelmes fogantyúként hasznosítja. Ez stabilitást biztosít a fotózáshoz és videózáshoz, azaz egykezes használattal is rázkódásmentes videófelvételeket készíthetünk. Az LG Wing olyan funkciókat kínál, amik jellemzően csak az igazi gimbal kamerastabilizátorokban léteznek:
A legnehezebb feladata a mérnököknek az lehetett, hogy a sok extra mechanikus funkciót tartalmazó készülék ne legyen nehéz. Ez részben sikerült, mert a 26 deka nem vészes, de a mostanában megszokott ultrakönnyű darabokhoz képest jóval nehezebb. Például az autóban lévő telefontartó nem bírta el a műszerfalon, könnyebb darabokhoz van tervezve. Ezzel nehézkessé vált a tárolása a kocsiban.
Természetesen többféle módon használatba vehetjük a telefont. A legpraktikusabb belépés az ujjlenyomat olvasó, ami a képernyő alján, középen várja az érintésünket, igazából minden jelzés nélkül, ami elegánssá teszi a bejutást. Csak ráhelyezzük az előzetesen megadott ujjunkat és máris szabad a pálya.
Lemaradt a Jack dugó csatlakozója, ami nagyon hiányzik egy kimondottan audiovizuális eszköznél. Természetesen van hozzá egy átalakító, de ezzel el is kell döntenünk, hogy vagy töltjük a telefont vagy a hangbemenetet választjuk, a kettő egyszerre nem megy. Ráadásul, ha ezt elhagyjuk vagy csak nincs nálunk, akkor marad a bosszankodás. További nehezítés, hogy mindenhova USB-C csatlakozót helyeztek, azaz a legelterjedtebb (most még) USB-A csatlakozóval nem rendelkezik.
Ha a telefont elforgatva gépelünk, a billentyűzet beállítható úgy, hogy kettéválasztja a betűtengert, és sokkal kényelmesebben (két) kézre esnek a betűk, mintha a QWERTY billentyűzeten középen kéne nyújtózkodni az ujjainkkal.
Kimondani is félelmetes, 280-400 ezer forint között mozog az ára jelenleg. Cserébe viszont olyan profi élményeket és extra funkciókat kapunk, amiről eddig talán csak álmodoztunk, de az LG most elhozta nekünk.
Ha rápillantunk a telefonra, nem is látjuk az előlapi kamerát. Ez nem csoda, ugyanis nincs is rajta. Ha szelfizni akarunk és az előlapi fotó vagy videó funkciót választjuk, gépies hang kíséretében feltűnik egy periszkóp jellegű kamera. Ha gyakran váltogatjuk az előlapit a hátlapival, szól is a rendszer, hogy ezt ne tegyük, mert ezzel tönkretehetjük a szerkezetet.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre