Muszlim források a korai magyarokról – Rubicon-est

A honfoglalás és a korai magyar történelem kutatásának egyik nehézsége az egykorú írott források csekély száma. Először a 19. század végén figyeltek fel a hazai és külföldi történészek is azokra az arab és perzsa nyelvű szövegekre, amelyek a közép-ázsiai és kelet-európai népek leírását tartalmazták. Ezek említenek egy olyan népcsoportot is, amelyet már a korai kutatók is a magyarok elődeivel azonosítottak.

Sokáig úgy vélték, hogy ezek a források a honfoglalást megelőző, 9. századról szólnak, így felhasználták őket a korai magyar fejedelemség történetének megírásához is. A kutatás azóta máshogy látja a források hátterét, így a benne szereplő magyarokat is.
– Mikor készültek korai arab és perzsa nyelvű forrásaink, és milyen célból írták őket?
– Miért voltak fontosak Kelet-Európa népei az iszlám államok számára, és mennyit tudhattak rólunk?
Fedezd fel a válaszokat személyesen, a következő Rubicon-esten!

Meghívott szakértők:
– B. Szabó János történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója
– Sudár Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa
A beszélgetést vezeti:
– Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa

Az esemény időpontja: január 19., 18.30
Helyszín: A Magyar Nemzeti Múzeum Díszterme, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
Az eseményen a részvétel díjtalan, regisztrációhoz kötött.