Hasznos összeállítás: mutatjuk, ki és mikor mehet nyugdíjba





A nyugdíjba vonulás mellett az is kiderült, hogy visszamenőleg is kérhető a nyugdíj megállapítása, de nem mindenkinek.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.02.13.
nyugdíj

Aki teljesítette a jogosultsági feltételeket már tavaly, de nem ment nyugdíjba, annak van még egy kis ideje, hogy meghozza a döntést: a tavalyi vagy az idei nyugdíjat kéri-e. Miért éri meg várni a nyugdíjba vonulással és mit érdemes mérlegelni ilyenkor? – az összeállítást a Ripost készíttette el.

Fotó: Pixabay

Ki és mikor mehet nyugdíjba Magyarországon?

Az erről szóló törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Amint ezek a feltételek teljesülnek, kérhető a nyugdíj, de nem kötelező igényelni, sőt, ma már felmondani sem kell ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson.

Mennyi jelenleg a nyugdíjkorhatár?

Az öregségi nyugdíjkorhatár attól függ, ki mikor született. Aki 1952-ben született, az a 62. életévének betöltését követő 183. nap mehet nyugdíjba. Aki 1953-ban, az a betöltött 63. életéve után,

  • aki 1954-ben született, az a 63. életév betöltését követő 183. nap után,
  • aki 1955-ben született, az a betöltött 64. életévét követően,
  • aki 1956-ban született, az a 64. életév betöltését követő 183. napon,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, az a betöltött 65. életévét követően.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltötték be nyugdíjkorhatárukat, az 1958-ban születettek pedig már csak a 2023-as kezdetű nyugellátásban gondolkozhatnak – írja az ado.hu szakportál.

Miért halogatná valaki a nyugdíjba vonulást?

Két dolog miatt nem mindegy, mikor megy valaki nyugdíjba: egyrészt tovább növelhető a várható nyugdíj összege továbbdolgozással, másrészt minden évben más és más a megállapított nyugdíj összege. Idén például 15 százalékkal több, mint tavaly. Tehát, ha valaki 2022-ben vonulhatna nyugdíjba, az csak a 2023-as nyugdíjemelésben részesül, a 2022-esben nem. Aki pedig 2023-ban megy nyugdíjba, annak az éves, rendszeres nyugdíjemelés 2024-ban jár majd először. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra is.

Így emelhető a nyugdíj összege továbbdolgozással

Aki betölti a nyugdíjkorhatárt és megvan a 20 év szolgálati ideje is, de nyugdíj helyett tovább dolgozik, annak minden ledolgozott 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával emelkedik a majdani nyugdíja. Vagyis aki most múlt el 65, annak érdemes mérlegelni: visszamenőleg nyugdíjba menni a 15 százalékos emelésért, vagy továbbdolgozni a fél százalékokért. Ez a lehetőség a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál nem áll fenn!

Visszamenőleg is kérhető a nyugdíj megállapítása

A törvények szerint annak jár a nyugdíjemelés – ami idén 15 százalék –, aki tavaly legalább egy napot nyugdíjban töltött. Mi a helyzet azokkal, akik elhalasztották a nyugdíjba vonulást és csak most szeretnék befejezni a munkát? Jó hír, hogy akik már tavaly elmehettek volna nyugdíjba, de nem tették, hat hónapra visszamenőleg is kérhetik a nyugellátást, magyarán megkaphatják az idei 15 százalékos nyugdíjemelést. Még egy dolgot azonban érdemes figyelembe venniük: a szorzószámokat.

Mik azok a valorizációs szorzószámok?

Ettől függ, hogy egy adott évben mennyi lesz a nyugdíj összege. Egészen pontosan a nyugdíj megállapítását megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. 2023-ban új szorzót határoztak meg, mivel az országos nettó átlagkereset hatással van erre a számra. A valorizációs szorzószámokat viszont csak márciusában teszik közzé. Vagyis eddig kell várni ahhoz, hogy kiderüljön: a tavalyi vagy az idei nyugdíjat éri meg jobban igénybe venni. Így aki teheti, érdemes ennek kihirdetését is megvárnia a nyugdíjba vonulással kapcsolatos döntéssel.





 





Top hírek







Hírlevél-feliratkozás