Mesterségesen tartják magasan az áram árát Európában

Az Oroszország elleni szankciók, az elhibázott zöld politika egekbe emelte az energiaárakat, s ezen belül az áram árát Európa országaiban. Ráadásul lehetőség lenne arra, hogy az árszabályozások újragondolásával csökkentsék az áram árát.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2022.10.05.
energiaválság

Az áramárak Európában ma 6-7-szer nagyobbak, mint az USA-ban, a gázárnál pedig tízszeres a szorzó - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit rendezvényén a versenyképességről szóló előadásában..

Nagy Márton: az európai áramár az amerikaihoz képest 6-7 szer magasabb, a gáz ára az amerikaihoz képest 10-szeres (Fotó: MTI / Illyés Tibor)

A helyzet nyugodtan mondható tragikusnak, és amíg nem lesz rendszerszintű változás az árképzésben, a túltolt zöldpolitika visszanyesésében, és amíg a szankciós politika árfelhajtó hatása megmarad, addig a kilátások nem biztatóak. Az uniós polgárok egyre jobban szenvednek a magas rezsiszámláktól, egyre több ország próbálja különféle intézkedésekkel csökkenteni a lakosság terheit, de arról kevesebb szó esik, hogy mit tehetne az Európai Unió az villamosenergia árának mérsékléséért - írja a Ripost.

Miért drága az áram?

A jelenlegi árampiaci rendszerben minden villamosenergia-termelő – a fosszilis tüzelőanyagoktól a szél-, az atom- és a napenergiáig – a termelési költségeinek megfelelően kínálja az áramot. A vásárlói licit a legolcsóbb forrásokból indul, és a legdrágábbakkal, általában gázzal fejeződik be.Így a villamos energia végső árát gyakran a gáz ára határozza meg.

Ha drágul a gáz, akkor elkerülhetetlenül drágulnak a villanyszámlák, még akkor is, ha olcsóbb források is hozzájárulnak a teljes energiaellátáshoz.

A rendszert kezdetben az átláthatóság növelése és a zöld forrásokra való átállás előmozdítása miatt dicsérték, de az energiaválsággal, az ukrajnai háborúval a helyzet alapvetően megváltozott.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a magas energiaárak ügyében azonnal brüsszeli intézkedésekre van szükség. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, addig minden adminisztratív előírást, ami az árak emelkedését eredményezi, fel kell függeszteni.

Például az ETS-rendszert, ami egy speciális, bonyolult megadóztatása a fosszilis energiáknak. Fel kell függeszteni azt a szabályozást is, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával, továbbá a bioösszetevők kötelező bekeverését az üzemanyagokba.

„Ha ezt három dolgot megtesszük és fölfüggesztjük, akkor máris sikerül csökkenteni európai uniós szinten is az energia árát” - mondta.

Az európai energiaválság egyik fő okozója az erőltetett, nem körültekintően végrehajtott zöld átmenet, amiben Németország járt az élen.

Németországban, de persze máshol is, ha a nap- és szélerőművek teljesítménye visszaesik, akkor szerepüket a szén- és a gázerőművek, valamint a még üzemelő atomerőművek veszik át. (Németországban az utolsó két erőművet 2023-ban bezárják.) A világjárvány utáni megugró gazdasági növekedés miatti energiakereslet már az orosz-ukrán háború előtt megemelte az árakat, és ez nőtt a többszörösére a szankciók miatt.

A gázzal működő erőművek elképesztő árakon termelik az áramot, és hiába lenne olcsóbb például adott esetben az atomerőművekben megtermelt áram ára, az egységes uniós árszabályozás ezt nem engedi érvényesülni. A kialakult árképzésen muszáj változtatni, hogy uralni tudjuk a rezsiárakat.

Vészhelyzet van Európában

„A kibontakozó globális válságtól Európa kaphatja a legnagyobb ütést” – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője. Jelezte: ma az országok többségének egyszerre két kihívást kell kezelnie. Egyrészt a világjárvány utáni helyreállítás miatt a gazdaságok túlfűtötté váltak, másrészt globális energia- és nyersanyaghiány van. Így a gazdaságok működéséhez elengedhetetlenül szükséges alapanyagok ára elszabadult.
Az unió az elmúlt évtizedekben leépítette saját kitermelési kapacitásait, így az igényének jelentős részét importból fedezi. Az energia drágulása egy pénzszivattyú, ami egyre több forrást szív ki az Európai Unióból az ellátó országok felé. Az unió pedig nemhogy növelné az energiakínálatot, de az egyre szigorúbb szankciók bevezetésével és lebegtetésével önmaga idézi elő a hiányt, amely újabb áremelkedéshez vezet és a folyamat kezdődik elölről. 2020-ban az EU bruttó rendelkezésre álló energiájának több mint fele (57,5 %) importált forrásból származott.
„A brüsszeli és a nyugat-európai elit az Oroszországot célzó szankciókkal nemcsak a realitásérzékét, hanem az irányítást is elvesztette a kontinens fölött”- írta elemzésében Bertha László, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője. Európát ma már nem a saját jól felfogott érdekei, hanem különféle lobbiérdekek mozgatják, és ennek éppen az európai polgárok a legnagyobb elszenvedői.
 








Top hírek





Hírlevél-feliratkozás