A kígyó szimbólum nyomában: mi köze a gyógyításhoz?

A kígyó, mint az univerzális gyógyászati szimbólum az emberi történelem során számos kultúrában megjelent, és több ezer éve tükrözi valamilyen formában az orvoslást. Megjelenése mitológiai eredetű, de vallási és természeti megfigyelések is hozzájárultak ahhoz, hogy összekapcsoljuk az állatot a gyógyítással. A Fanny magazin cikke.

A legősibb jelkép

A legismertebb ikon, a botra tekeredő kígyó az orvoslás istene, Aszklépiosz nevéhez fűződik. Az ókori hitvallás szerint az állat a megújulás, az újjászületés és termékenység, a bot pedig a hatalom és gyógyítás istenének megtestesítője. Jelentőségük az ókori görög hitvilágból ered: a gyógyító templomokban kígyókat tartottak, mivel úgy vélték, hogy ezek kapcsolatban állnak az Istennel, és jelenlétük elősegíti a gyógyulást. A gyógyszertárak másik elterjedt emblémája a kehely, ami az egészség és tisztaság istennője, Hügieia serlegét idézi. Aszklépiosz és Epioné lányához az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés kapcsolódott, az ő nevéből született a higiénia szó.

Amikor összefonódnak

Elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban az orvostudomány és egészségügy ábrázolásaként egy másik ikont is használnak, ami a köztudatban összekeveredett az egykígyós emblémával. A caduceusban két hüllő kúszik felfelé nyolcas alakban egy szárnyas rúdon, ami valójában egy hírnökbot, és Hermész ókori görög mitológiai isten botját jeleníti meg. A férfi azonban a tolvajok védelmezője volt, neve nem a gyógyításhoz, hanem a kereskedelemhez és utazáshoz kötődött, akárcsak a botos jelkép. Később, a reneszánsz idején a caduceus az alkímia szimbóluma lett, feltehetően emiatt kapcsolták össze a gyógyítással, hiszen az ősi tudományból alakult ki a kémia, ami fontos ága a farmakológiának és orvostudománynak is. A caduceus tehát inkább félreértelmezések és téves asszociációk révén vált a gyógyítás motívumává.

Ma is használjuk

A kígyók szimbolikájának az ókori egyiptomiak is különleges jelentőséget tulajdonítottak, a kobra például a védelmet és az isteni hatalmat fejezte ki. India spirituális hagyományaiban, különösen a hinduizmusban a kígyók, azaz nágák a bölcsesség és az erő, míg a kínai orvoslásban a természetes gyógyító erők kifejeződései. Tekeredő mozgásuk az élet, az újjászületés és a regeneráció szimbólumává vált, mivel ezek az állatok időről időre levedlik bőrüket, mintha új életet kezdenének. A folyamat az emberi test regenerációjára emlékeztet. A hüllő gyógyászattal való kapcsolata természeti megfigyelésekből is ered, hiszen bizonyos kígyómérgeknek jótékony hatást tulajdonítottak. Bár ez a szer rendkívül veszélyes lehet, kis dózisban gyógyszerként is használható, napjainkban például fájdalomcsillapítók és véralvadásgátlók kifejlesztésében alkalmazzák. Sok orvosi és egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) és az egyes országok mentőszolgálai is használják a botra tekeredő kígyót logóikban. Mindez ma már az orvosi hivatás alapértékeit, a gyógyítást, az élet védelmét és az emberi szenvedés enyhítését jelképezi.