Elromlott valami az albérletben? Mutatjuk, mikor kell a bérlőnek fizetnie

Albérletben élve gyakran felmerül a kérdés: ki fizeti a javítás költségeit, ha esetleg valami meghibásodik? A felelősség nem mindig egyértelmű, de a Fanny magazin összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat. 

Kerüljük el a konfliktust

A bérleti szerződés kiemelten fontos, mivel nemcsak a főbérlő és a bérlő jogait védi, hanem egyértelműen rögzíti a felelősségi köröket is, például hogy ki milyen javításokért felel. Alapesetben a Lakástörvény szerint a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket a bérlő viseli, míg a többi kiadás a tulajdonosra hárul. 

Gondoskodjon róla a tulajdonos

A tulajdonos kötelessége a víz-, gáz- és csatornavezetékek, a fűtési és melegvíz-rendszer, a szellőztető berendezés, a lift, valamint a háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló eszközök megfelelő állapotáról való gondoskodás, és annak költségeinek megtérítése.

A bérlő fizet, ha elrontja

Nem az albérlő feladata, hogy fenntartsa a lakás berendezéseinek üzemkész állapotát. Bérlés előtt érdemes ellenőrizni, hogy minden berendezés megfelelően működik-e. Ugyanakkor, ha a bérlő nem rendeltetésszerűen használja az eszközöket, és emiatt meghibásodnak, a javítás vagy csere költségeit neki kell viselnie.

Őrizzük meg hosszú távon

Az ingatlan értékét növelő munkálatok költségeit a tulajdonosnak kell fedeznie, például ha a villanyvezetékek korszerűsítéséről vagy cseréjéről van szó. Az albérlő elsősorban az állagmegóvásért felel, így ha például összekoszolja a falat, a festés költségeit neki kell állnia.

Ki áll a beázás mögött?

Ha az albérlő nyitva felejti a csapot, és emiatt beázás keletkezik, egyértelműen neki kell megtérítenie a keletkezett károkat. Viszont, ha a beázás nem az ő hibájából történik – például egy cső eltörik, vagy a felső szomszéd áztatja el a lakást –, akkor a probléma megoldása a tulajdonos felelőssége.

Számít, hogy mikor jelzünk

Ha a bérleményben meghibásodás történik, az albérlő köteles azt azonnal jelezni a tulajdonosnak. Amennyiben késlekedik, és ebből további károk keletkeznek, azokért ő felel. Ha azonban időben értesíti a tulajdonost, a javítás költsége a tulajdonost terheli. 

Csökkentsük felére a díjat

Ha a közös költség tartalmazza például a postaládák vagy az épület karbantartását, a bérlő nem köteles a teljes összeget kifizetni. Ilyen esetekben érdemes egyeztetni a tulajdonossal arról, hogy ezek a munkálatok a közös költség hány százalékát teszik ki, és csak a fennmaradó részt vállalni. 

Ki fizeti a társasház felújítását?

A társasház közös részeinek felújítását és karbantartását a társasházi törvény, valamint a társasház alapító okirata és a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

Kezdhetnek előre gyűjteni

Az épület közös tulajdonú részeinek felújítási költségeit minden esetben a közös költségből fedezik. Nagyobb, szükséges kiadások esetén rendkívüli befizetéseket írhatnak elő a tulajdonosok számára, címzetten az adott munkálatokra. Vannak olyan lakóközösségek, amelyek külön felújítási alapot is létrehoznak, gondosan előre tervezve, hogy a felújítás hatalmas költsége ne egyszerre terhelje meg a lakókat.

Mindent terv szerint alakul

A társasházaknak rendelkezniük kell úgynevezett üzemeltetési tervvel, ami tartalmazza az épület fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos terveket és költségvetéseket. Ennek segítségével lehet meghatározni, hogy milyen közös költségek vannak a házban, és milyen munkálatokat kell elvégezni az épületen. Emellett szükség van karbantartási és felújítási tervekre is, melyek rögzítik, milyen rendszerességgel és milyen mértékben szükséges a társasház karbantartása és felújítása.

Szavazással döntenek róla

A kisebb karbantartásokat a közös képviselő vagy a lakógyűlés döntése alapján végzik el. A nagyobb felújításokhoz, például tetőcseréhez, lift korszerűsítéséhez azonban a tulajdonosok közgyűlésének többségi döntése szükséges. Az SZMSZ határozza meg a szükséges szavazati arányt, de nagyobb beruházásoknál gyakran kétharmados vagy háromnegyedes többség kell.

Megoldás lehet a hitel is

Ha egy lakóközösség nem gyűjtött felújítási alapot, vagy a közös költségből lehetetlen fedezni a munkálatok díját, a társasház felvehet hitelt is. Ebben az esetben a közös képviselő feladata összegyűjteni a lehetőségeket, minden fontos információt, amelyeket meg kell osztani a tulajdonosokkal egy lakógyűlésen, hogy azok szavazás útján közösen dönthessenek, melyiket választják. 

Behajtható a tartozás

Előfordulhat, hogy egy tulajdonos a döntés ellenére nem fizeti be a rá eső részt. Mivel a fizetési kötelezettség nem kerülhető el, a társasház jogi úton érvényesítheti a tartozást, például közös költség-hátralékként peres úton behajthatja.

Kérjünk tőlük rá engedélyt

Manapság egyre gyakoribb, hogy egy lakásba légkondicionáló berendezést szereltetnek fel. A Társasházi törvény értelmében ez közös tulajdont érintő építkezésnek minősül, ezért a munkálatok tényét jóvá kell hagynia a közös képviselőnek, valamint közvetlenül a lakás melletti, alatti és feletti tulajdonosnak is.