Úgy is áteshettél infarktuson, hogy nem is tudsz róla: így ismerheted fel a csendes szívrohamot

Mutatjuk, hogyan veheted észre.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2024.11.24. 12:30
Módosítva: 2024.11.24. 13:43
szívroham szívprobléma kezel csendes tünet

Infarktust kaptam és nem is tudok róla? Bizony ez előfordulhat! Létezik ugyanis egy rendkívül alattomos jelenség, amelynek nincsenek a szívrohamra jellemző tünetei, viszont a következményei éppoly súlyosak, ugyanúgy károsodást okoz, mint a nyilvánvaló szívroham. Sokszor csak hetekkel vagy hónapokkal később tudjuk meg, hogy mi is történt, amikor egy rutinvizsgálat alkalmával fény derül a titokra – írja a Fanny magazin.

Sokan nem is tudják, hogy volt már szívrohamuk

Amit tudnunk kell róla!

Ez a jelenség gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. A csendes szívinfarktusnak, más néven néma iszkémiának vagy egyáltalán nincsenek tünetei, vagy csak minimálisak, esetleg olyan jelei vannak, amelyekről eszünkbe se juthat, hogy épp szívrohamunk van. Nincs jellegzetes, erős mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés vagy hideg verejtékezés. Bármikor megtörténhet anélkül, hogy tudnánk róla. Leggyakrabban akkor történik meg, amikor a véráramlást a koszorúerekben egy plakk felhalmozódása akadályozza. Következményeit tekintve azonban épp olyan, mint bármely más szívroham, hiszen a szív egy részének véráramlása elzáródik, ami hegesedést és a szívizom károsodását okozhatja. Gyakori jelenség, hogy egy egyszerű EKG- vagy más rutinvizsgálat során fedezi fel az orvos, hogy korábban szívrohamunk volt. Ilyenkor lázasan kutakodni kezdünk az emlékeink között, hogy vajon mikor történhetett, és talán mérgesek is vagyunk magunkra, amiért észre sem vettük. De ne okoljuk magunkat, hiszen sunyi módon nem volt tipikus jele vagy tünete, nem tudhattuk, hogy mi történt velünk, sőt még azt sem, hogy egyáltalán megtörtént.

Bármire gondolunk, csak erre nem

A csendes szívroham olyan hétköznapi panaszokkal is járhat, mint például az emésztési zavar, influenzaszerű tünetek, fáradtság, levertség, olyan érzés, mintha megfeszült volna egy izom a mellkasunkban, a hát felső részén vagy a karokban. Ezt könnyen összetéveszthetjük akár egy izomlázzal is.

Milyen következményei lehetnek?

Mivel a csendes szívroham is gyakran hegesedést és károsodást okoz a szívben, nagyobb kockázatot jelent más szívproblémák kialakulására. Szívritmuszavarokhoz vagy szívelégtelenséghez is vezethet. A kutatók szoros kapcsolatot találtak a csendes szívroham és az ischaemiás stroke között is. Ez egy olyan működési zavar, amely az agy ideiglenes vérellátási elégtelenségét jelenti. A stroke-hoz hasonló tünetei miatt mini stroke-nak is nevezik, de – azzal ellentétben – a tünetek rövid időn belül megszűnnek, és maradandó károsodást általában nem okoznak. Előjele lehet azonban a sztróknak, emiatt fontos komolyan venni! A csendes szívroham legnagyobb veszélye, hogy mivel nem is tudtunk róla, hogy átestünk rajta, nyilván kezelést sem kaptunk időben, így megeshet, hogy a szív véráramlása nem állt helyre elég gyorsan, így a károsodás még nagyobb lehet, mint egy egyértelmű és látványos szívrohamnál.

Így lehet megelőzni

Természetesen nem tudjuk kizárni annak esélyét, hogy szívrohamot kapjunk, de sokat tehetünk annak érdekében, hogy az esélyét csökkentsük. Először is fontos, hogy tisztában legyünk a kockázati tényezőkkel, és ha például a felmenőink között akad olyan, akinek szívproblémái voltak, akkor járjunk rendszeresen szűrővizsgálatra. Ha tudjuk, hogy magas a vérnyomásunk vagy a koleszterinszintünk, akkor azt kezeltessük mindenképpen, szedjük a felírt gyógyszereinket. Mozogjunk rendszeresen, ugyanis nemcsak az alakunk miatt fontos ez, hanem az egészségünk szempontjából is. A szívünk hálás lesz érte, ha napi fél órát sportolunk, ez javítja a vérkeringést, fokozza az anyagcserét, és még a hangulatunknak is jót tesz. A dohányzást is ideje abbahagynunk, hiszen ez nemcsak a tüdőt károsítja, de az ereket is szűkíti. Rendszeresen ellenőriztessük a vércukorszintünket, és tartsuk be a diétát, amit szükség esetén a kezelőorvosunk javasol. Figyeljünk a testünk jelzéseire! Ha valami nem stimmel, bármilyen ártalmatlan dolognak is tűnik, forduljunk orvoshoz. Lehet, hogy ez menti meg az életünket.

Mi tegyünk, ha már megtörtént a baj?

A csendes szívrohamban a némaság a bonyolító tényező. Gyakran nem vesszük észre, mi is történik a testünkben, és ez főleg nők esetében jellemző. Ha néma szívroham tüneteit észleljük, próbáljunk nyugodtak maradni, és azonnal hívjuk a 112-t, vagy menjünk el a háziorvoshoz. Mondjuk el bátran, hogy mire gyanakszunk, és tudassuk az orvossal, hogy nem egy hétköznapi szorongásos tünetünk van. Ha van kockázati tényező, azt mindenképpen mondjuk el azonnal. Becslések szerint az összes szívroham akár több mint a fele csendes, de mivel nem, vagy csak későn felismerhető, kezelés hiányában súlyosabb következményei lehetnek, mint egy szokványos, könnyen diagnosztizálható szívinfarktusnak.

Ki lehet azért vizsgálni?

Egy fizikális ellenőrzés során a kezelőorvosunk találhat csendes szívrohamra utaló jeleket. Ennek jele lehet a szapora vagy egyenetlen pulzus és a szokatlan hangok a tüdőben. Ilyenkor szükséges laborvizsgálatot csináltatni, elektrokardiogramot (EKG-t), komputertomográfiás vizsgálatot (CT-t), mágneses rezonanciás képalkotást (MRI-t), terheléses vizsgálatot és echokardiográfiát (ultrahangot). Indokolt estben szívkatéterezésre és koszorúér-angiográfiára is sor kerülhet.

Mi lesz velünk ezután?

Ha túl vagyunk a nehezén, megkaptuk a szükséges orvosi ellátást, gyógyszereket, akkor néhány hetes pihenést követően visszatérhetünk a megszokott életünkhöz. Ám fontos, hogy mégse pontosan úgy csináljunk mindent, ahogy korábban, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez többször ne ismétlődhessen meg. Olyan ételeket fogyasszunk, amelyek jót tesznek a szívünknek, igyunk sok vizet, rendszeresen mozogjunk, sétáljunk sokat a friss levegőn, figyeljünk a testsúlyunkra, tanuljuk meg kezelni a stresszt, több időt és energiát fordítsunk a mentális és lelki egészségünkre, és továbbra is szedjük a szükséges gyógyszereket.

Nagyobb az esély rá

Kialakulásának esélyét növeli a cukorbetegség, az életkor növekedése, menopauza, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, túlsúly, vagy ha a családban előfordult szívbetegség.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás