Gyakran szédülsz, zúg a füled? A Ménière-szindróma is okozhatja!

A tünetek idővel súlyosbodnak, tartós halláskárosodást és folyamatos egyensúlyi problémákat okozhatnak - írja a Fanny magazin.

A Méniére-kór kialakulása

A Méniére-kór egy ritka belsőfül betegség. Ez az állapot nagy hatással lehet a mindennapi életre. Akkor fordul elő, amikor az endolimfa, a belső fülben lévő folyadék felhalmozódik az endolimfazsákban és a közeli membránokban. A túlzott endolimfa megzavarja a szervezet működését és egyensúlyzavart, hallásromlást okoz. Az olyan kezelések, mint a gyógyszerek és a terápiák, segíthetnek javítani ezt az állapotot, viszont ennek hiányában a tünetek idővel súlyosbodnak, tartós halláskárosodást és folyamatos egyensúlyi problémákat okozhatnak.

Tünetek és okok

A Ménière-kór jelei epizódokban jelentkeznek, amelyek 20 percig vagy akár 24 órán át is tarthatnak. A tünetek minden előzmény nélkül kezdődnek, majd elmúlnak, ezután újra és újra visszatérnek. Előfordulhat, hogy egymás után több epizód is létrejön, de akár az epizódok között hosszú remissziós, vagyis tünet nélküli időszakok is lehetnek. Főbb tünetei a következők:

• Szédülés - A betegnek ilyenkor olyan érzése van, mintha a világ forogna körülötte, még akkor is, ha egyhelyben áll vagy fekszik. Vannak, akiknek leesési rohamai vannak, amikor a szédülés olyan súlyos, hogy elveszíti az egyensúlyát és elesik.
• Hallászavar és halláskárosodás - Roham során hallási nehézségek lehetnek, általában csak az egyik fülben. Kezdetben sok embernek nehézséget okoz az alacsonyabb hangok hallása. Kezelés nélkül az állapot maradandó halláskárosodáshoz vezethet.
• Fülzúgás vagyis Tinnitus - Úgy érezhetjük, mintha az egyik fülünk csengene. A Méniére-kórban szenvedők néha úgy írják le a hangokat, mint a gépek zúgását vagy olyan búgó hangot hallanak, amelyet a akkor lehet hallani, amikor egy tengeri kagylót a füléhez tart az ember.
• Nyomás – Erős nyomást vagy teltséget érezhetünk az érintett fülben.
• Egyéb tünetek közé tartozik a hányinger és a hányás.

Mi okozza a Méniére-kórt?

A szakértők nem tudják pontosan, mi okozza betegséget, de úgy vélik, hogy bizonyos kórtörténetek szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ilyen például az allergia, fertőzés, fejsérülés, migrénes fejfájás, fejlődési rendellenesség, melynek következtében elzáródás jön létre a belső fülben, amely megakadályozza az endolimfa elvezetését.

A Ménière-kór tünetei jellemzően 40 és 60 éves kor között jelentkeznek. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a nők esetében valamivel nagyobb valószínűséggel alakul ki ez az állapot. A genetika is szerepet játszhat a létrejöttében, ugyanis a betegek 10%-ánál korábban már előfordult a családban ez a betegség, tehát örökletes lehet. A tudósok azt is megfigyelték, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki Méniére-kór, ha valaki olyan autoimmun betegségben szenved, mint a reumatoid arthritisz, a lupusz és a Bechterew-kór.

Milyen következményei lehetnek?

A Méniére-kór nem életveszélyes betegség, de befolyásolhatja általános életminőséget, és komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet. Ezek közé tartoznak a váratlan szédülési rohamok miatti elesések, amelyek akár súlyos sérülést is okozhatnak. A betegek számára túl nagy kockázatot jelentenek az olyan hétköznapi tevékenységek, mint a létrára mászás vagy az autóvezetés. A kezeletlen Méniére-betegség idővel - általában 8-10 év után - maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A mentális állapotra is hatással lehet, mivel az állapot szorongáshoz vezethet a rohamoktól való félelem miatt, vagy a hallást és az egyensúlyt befolyásoló tünetek miatt súlyos depresszió is kialakulhat.

Hogyan diagnosztizálják?

A tünetek jelentkezésekor fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni, aki miután alaposan kikérdezi a beteget, fizikális és neurológiai vizsgálatot is végez, így állapítja meg a diagnózist. Természetesen hallásvizsgálatot is végeznek, melynek során úgynevezett audiológus hangokat játszanak le a fejhallgatón keresztül. Ha a beteg hangot hall, megnyom egy gombot. Kontrasztanyagos agyi mágneses rezonancia képalkotásra (MRI) is szükség van. Ez a képalkotó teszt segít kizárni a potenciális agydaganatot vagy más olyan problémát, amelyek szédülést vagy halláskárosodást okozhat. Emellett más egyéb tesztekre és vizsgálatokra is sor kerülhet, hogy az orvos kizárhassa más betegségek lehetőségét.

Hogyan kezelhető?

A Méniére-kór nem gyógyítható, de a kezelések csökkenthetik a rohamok súlyosságát és hosszát. Orvos javasolhatja az életmódváltást, gyógyszeres kezelést, például vízhajtó, szédülés és hányinger csökkentő tabletták szedését és terápiát. Szükség lehet szteroid injekcióra, amelyet a dobhártyán keresztül fecskendeznek be, a betegség epizódjainak szabályozására. Ha ezek nem segítenek, műtétre lehet szükség, ilyenkor átirányítják, vagy enyhítik a belső fülfolyadék nyomását.

Életmódbeli változások

A beteg sokat tehet a tünetek csökkentése érdekében:

• Pihenés: A szédüléses rohamok alatt feltétlenül javasolt a pihenés és az ágynyugalom.
• Nátrium diéta: Az alacsony sótartalmú étrend követése azért fontos, mert a sós ételek visszatartják a vizet, így fokozzák a belső fülben lévő felesleges folyadék további felgyülemlését. Emellett rohamokat provokálhatnak a savasító ételek is.
• Kevesebb koffein és alkohol fogyasztása: Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a koffein és az alkohol növelheti a vertigo vagyis szédülési rohamok gyakoriságát.
• Stressz kezelése: A stressz és az alváshiány kiválthatja vagy fokozhatja a tüneteket.