Rosszul alszol? Ezt a cikket mindenképpen olvasd el, mielőtt altatóért nyúlsz

A rendszeressé vált kialvatlanságot mindenképpen orvosolni kell! Nem nézhetjük tétlenül, muszáj tennünk ellene valamit! De milyen altatót válasszunk? Vényköteleset vagy recept nélkül kaphatót?

Miért nem tudunk aludni?

– Az alvászavar mögött betegség is állhat, például légzőszervi problémák, agyi rendellenességek, mint a szklerózis multiplex, Parkinson-kór, epilepszia, nyugtalan lábszindróma, vagy pszichiátriai betegségek, mint a szorongás, depresszió, de akár egyéb panaszok is, mint az inzulinrezisztencia, hormonális zavarok, pajzsmirigy vagy mellékvesekéreg betegségek. Az olyan krónikus gyulladásos folyamatok is vezethetnek alvászavarhoz, mint a rheumatoid arthritis. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mielőtt altatókhoz nyúlunk, vizsgáltassuk ki magunkat alaposan, és keressük meg a kiváltó okot, mert csak így lehet hatékony kezelést találni a problémánkra. Az álmatlanságnak három formája létezik: elalvási, átalvási és korai ébredéssel járó alvási elégtelenség. Az egyes típusok nem feltétlenül önállóan jelennek meg, gyakran kombinálódnak is egymással. Az elalvási inszomnia esetén a villanykapcsolástól az elalvásig eltelt idő meghaladja a 30 percet. Az átalvási típusban az éjszakai felébredések szaporodnak meg, és csak hosszabb idő után tudunk visszaaludni. Korai ébredéssel járó formában a szokásos felkelési időhöz képest legalább fél órával ébredünk fel. Tartós alvászavar esetén alváscentrumban történő kivizsgálás javasolt – árulja el dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

Mire van szükségünk?

Altató gyógyszerek közül alapvetően kétfélét különböztetünk meg: a vényre és vény nélkül kapható altató készítményeket. A vényre kapható altatók szedatív hatással rendelkeznek, így napközben is fáradtak lehetünk tőlük. Károsak lehetnek az agyműködésre és függőséget okozhatnak. A vény nélkül kapható gyógyszerek gyógynövényekből állnak, így általában nem okoznak függőséget, és nem szedálnak le minket napközben, viszont nem minden esetben nyújtanak megoldást a problémára - írja a Fanny magazin. 

Vény nélküli szerek

– A leggyakoribb gyógynövények, amelyek elősegítik az alvást: a komló, valeriana, macskagyökér, golgotavirág és a citromfű. Ezek nem okoznak függőséget, így tartós alvászavar esetén is szedhetjük, akár huzamosabb ideig is, sőt, akkor is, ha szorongásos betegséggel küzdünk, mivel nyugtatják az idegrendszert.

– Szintén hatásosak lehetnek a melatonin alapú készítmények. A melatonin az alvási ciklust irányító hormon, amely a kor előrehaladtával egyre kevésbé termelődik a szervezetünkben, ezért idősebb korban érdemes lehet ezt pótolni, akár étrend-kiegészítők formájában. Bár elaltató hatása is van, legnagyobb szerepe mégis az alvás napi ritmuson belüli időzítésében van. Emiatt elsősorban az alvás-ébrenlét zavarok terápiájában használjuk, és nem az álmatlanság kezelésében. 

– A tryptophan egy olyan aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani, csak élelmiszerrel tudjuk bevinni a szervezetünkbe. Hatással lehet a boldogsághormon szintjére és az elalvást segítő hormon szintjére is.

Recept köteles gyógyszerek 

Az altatószerek használata az alvászavarok kezelésére csak átmeneti jelleggel javasolt, elsősorban stresszhelyzetekhez vagy bizonyos betegségekhez kapcsolódó álmatlanság esetén. Ha lehet, kerüljük a kifejezetten hosszú hatástartamú szerek használatát, mert azok erősen befolyásolják a másnapi aktivitást, valamint álmosságot, hangulatzavart, átmeneti feledékenységet, akár depressziót is okozhatnak. 

Az altatók típusai

Benzodiazepinek: az egyik leggyakrabban használt vegyületcsoport. Csökkentik a szervezet izgalmi és éberségi állapotát, és javítják az alvás mennyiségét. Altató hatásuk mellett nyugtató, szorongásoldó tulajdonságokkal is bírnak, ugyanakkor negatívan befolyásolhatják a normál alvásfázisokat, az alvásszerkezetet és az alvásminőséget, és számos egyéb mellékhatásuk lehet. Különösen tartós szedés után, elvonási tüneteket okozhat
álmatlansággal, nyugtalansággal, remegéssel, verejtékezéssel. 

Z-szerek: jóval kedvezőbb ezeknek a használata, mivel hosszú távon biztonságosabbak. A Zszerek (például zopiclon, zolpidem) gyors elalvást biztosítanak, segítik az éjszaka átalvását, ugyanakkor – mivel gyorsan kiürülnek a szervezetből – kevésbé van nappali álmosító hatásuk, és megfelelő alkalmazás mellett elkerülhető a hozzászokás. 

Bizonyos esetekben, például, ha az alvászavar depresszióhoz társul, indokolt lehet szedatív hatású antidepresszánsok használata is, erről azonban csak pszichiáter szakorvos dönthet.

Vényköteles gyógyszerek mellékhatásai 

Egyes altatók önmagukban is, de különösen alkohollal kombinálva, felerősíthetik az éjszakai légzéssel kapcsolatos betegségeket, megnyújthatják a légzésleállással járó szakaszok hosszát. Ezzel akár keringési rendellenességet, alacsony vérnyomást is okozhatnak. 

Terápiarezisztencia: Noha számos gyógyszer bizonyítottan hatékony az álmatlanság kezelésében, előfordulhat, hogy nem reagálunk a gyógyszeres kezelésre. Ennek magyarázata lehet a fel nem ismert és kezeletlen alapbetegség, esetleg krónikus fájdalom is, de akkor is
előfordulhat, ha beszedjük ugyan a felírt altatót, de nem hagyjuk el a helytelen alvási szokásainkat, nem változtatunk megfelelően az életmódunkon.

Milyen altató kell nekünk?

Azt, hogy milyen altatószert szedjünk, szerencsére nem nekünk kell kitalálni, hanem az orvosunknak kell meghatároznia. Fontos tudnunk, hogy azért, mert egy barátunknak bevált egy bizonyos gyógyszer, nem biztos, hogy az a mi esetünkben is hatásás lesz. Az altatókat mindig csak az előírt dózisban szedjük, ha nem hatnak, a mennyiségen ne változtassunk, inkább beszéljünk kezelőorvosunkkal! Az altatókat mindig közvetlenül lefekvéskor vegyük be, és utána már ne keljünk ki az ágyból!