Nehogy kidobd! Aranyat ér a fahamu!

Hiába van tavasz, sok helyen még be kell gyújtani a kályhát.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.03.03.
fahamu praktika kert

Amikor fatüzelésű kályhával vagy kandallóval fűtünk, vagy a túl vastag ágakat máglyán elégetjük, értékes melléktermék keletkezik: a fahamu. Sokan egyszerűen hulladékként kezelik, de valójában számos módon hasznosítható a ház körül. A Fanny magazin arról kérdezte  Sipos József növényorvost, hogyan használjuk fel a kertben a fahamut.

Kizárólag a tiszta fa hamuját használjuk fel a kertben, festett vagy pácolt fa égésteremékét ne! 
Fotó: Pexels/Oleksandr P

1. Kizárólag tisztán!

A hamu összegyűjtésekor figyeljünk arra, hogy csak a tiszta fából keletkezett hamut használjuk fel a kertben. A különféle szerekkel, például festékkel vagy páccal kezelt fa szennyezheti a talajt, ami gátolja a növények fejlődését. Ugyanígy a szénből származó hamu is tartalmazhat mérgező anyagokat, ezért kerüljük annak használatát.

2. Védjük a csapadéktól

Az összegyűjtött hamut száraz helyen tároljuk. Ha kint hagyjuk az esőben, a benne lévő kálium könnyen kimosódhat belőle, így elveszítheti azokat az értékes tápanyagokat, amelyek miatt érdemes lenne felhasználni. Fontos, hogy csak szélcsendes időben használjuk a kertünkben, és kerüljük a belégzését.

3. Savanyú vagy lúgos?

Lúgos kémhatása miatt kiválóan alkalmas savanyú talajok javítására, helyettesítve a szokásos őrölt mészkövet. Mielőtt azonban felhasználnánk, fontos, hogy ismerjük a talaj kémhatását. A legjobb, ha 5,5 pH alatti savanyú talajon alkalmazzuk a mészkedvelő növények környezetében. Ha a talaj kémhatását szeretnénk lúgosabbá tenni, akkor évente egyszer négyzetméterenként 10 dkg fahamut dolgozzunk be a földbe 15 centiméter mélységben.

4. Forgassuk a földbe

Tele van foszforral, káliummal, nyomelemekkel, ennek köszönhetően serkenti a növények természetes fejlődését. Tél végén, kora tavasszal a káliumigényes zöldségfajták, például gyökérzöldségek vetése előtt forgassuk be a talajba. Kedveli a sárgarépa, fehérrépa, paszternák, cékla, zeller, retek, de például a borsó, bab, spenót, fokhagyma terméshozamát is javítja. A paradicsomnak is jót tesz, ezért a palánták kiültetésekor egy-egy teáskanál fahamut szórhatunk az ültetőgödörbe.

5. Egészséges és tápláló

A gyümölcsösökben a növények köré kialakított talajtányérba hintsük el a száraz fahamut. Az alma, a szőlő, a piros ribizli, az egres, a körte, a málna, a szeder és az eper egyaránt meghálálja. A szilva, a sárgabarack, a cseresznye és a fekete ribizli is értékeli a rendszeres szórást, de nincs rá olyan nagy szükségük.

Az almafa is meghálálja a köré kialakított talajtányérba hintett száraz fahamut Fotó: Huszár Gábor

6. Fontos az egyensúly

A fahamuval kálium és foszfor kerül a talajba, nitrogén azonban nem, ezért fontos, hogy figyeljünk a tápanyagellátás egyensúlyára. Ha fahamut is dolgozunk a talajba, érdemes istállótrágyával kezelt komposztot vagy kávézaccot is hozzáadni, így elegendő nitrogént biztosíthatunk a növények számára.

7. Harcoljunk a moha ellen

Ha mohásodik a gyep, a mohapárnák nagy részét gereblyézzük ki a felszínről, majd szórjunk hamut a fűre, és alaposan öntözzük meg a gyepet. Fontos, hogy mivel a fahamu megemeli a talaj pH-értékét, ne halmozzunk fel nagy mennyiségű hamut egy helyen. A benne lévő sók és lúgok kiszáríthatják a területet, ami károsíthatja a közelben lévő növényeket.

8. Egész nyáron virágoznak

Tavasszal, amikor a rózsa aktív vegetációs időszakban van, fontos, hogy megfelelő mennyiségű nitrogénhez jusson. Ennek érdekében javasolt 1-2 cm vastag rétegben fahamut szórni a rózsabokrok köré, de az ültetése előtt negyed bögre hamut is szórhatunk az ültetőgödörbe. Természetesen más zöldség- és dísznövények közé és köré is alkalmazható ez a módszer. Figyeljünk a dózisra, a magasabb dózis káros lehet a talajra és a növényre is.

9. Többet árt, mint használ

Olyan növények köré, mint például az áfonya, a szelídgesztenye vagy az örökzöldek, ne szórjunk hamut, mivel ezek kifejezetten a savas környezetet kedvelik. Kerüljük azokon a területeken is, ahol burgonyát szeretnénk termeszteni, mert a talaj lúgos kémhatása elősegítheti a burgonyarozsda-gomba megtelepedését.

10. Kályhából a komposztra

Magas ásványianyag-tartalma miatt a komposzt értékes eleme is lehet, mivel fokozza annak tápanyagtartalmát. Egy köbméterhez legfeljebb 3-5 kg fahamut adjunk; ennél nagyobb koncentrációban túlzottan lúgossá teheti, ami a baktériumok és a férgek elszaporodásához vezethet.

11. Pótoljuk a mészhiányt

Ha egyszerre nagy mennyiségű savas anyagot, például gyümölcshulladékot komposztálunk, a fahamu segíthet alacsonyabb pH-értéken tartani a komposztot, így később nem lesz szükség a zöldségágyak mészpótlására.

12. Küzdjünk a kártevőkkel

Az ágyások köré szórva elriasztja a csigákat, és a hangyák is elköltöznek, ha a hangyabolyra egy kupac hamut teszünk. Vetéskor, ha a répamaghoz szórjuk, távol tarthatjuk a sárgarépalegyet, míg vékonyan a növényekre hintve a káposztalégy és a káposztalepke első nemzedékét is elriasztja. Pince, fészer sarkaiba is rakhatunk egy-egy kupaccal, mivel elűzi a patkányokat, egereket, csótányokat.

13. Szórjuk az ágakra

Kipróbálhatjuk a pajzstetvek ellen is: a lombhullás után szórjuk be a fák törzsét és a vastagabb ágait fahamuval, és ezzel hatékonyan megszabadulhatunk a nehezen pusztítható pajzstetvektől. A levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is fertőtleníthetjük tavasszal, a levelek megjelenése előtt, vagy ősszel, a fák lombjának lehullását követően. Arra figyeljünk, hogy amint nedves lesz, a benne levő sók kioldódnak, ezért a folyamatot időnként meg kell ismételnünk.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás