Elképesztő: grammonként 140 millió dollárba kerül a világ legdrágább anyaga

Ha a világ legdrágább anyagára gondolsz, mi jut eszedbe? Talán az arany? Á, közel sem jársz. Mi a helyzet az olyan luxus élelmiszerekkel, mint például a fehér szarvasgomba, a kaviár vagy a sáfrány? Ezek mind nagyon drágák, de még mindig nem ez a kategória. Ezeknél még az olyan ipari anyagok, mint a platina vagy a trícium is előrébb állnak a listán. Eszedbe juthatnak azok a tiltott szerek is, mint a kokain, a heroin és az LSD, amelyek árát grammokban mérik, de ezek sem jönnek ahhoz az anyaghoz, amelynek grammjáért 140 millió dollárt (nagyjából 51,3 milliárd forintot) is elkérnek.

Szóval mi az ördög ez az anyag, amiért ilyen pokolian magas árat kell fizetni? Nos, ez a „nitrogénatom-alapú endoéderes fullerén” fülbemászó nevet kapta. A szerkezete szénatomokból áll, közepén egy nitrogénatommal, ami leginkább egy ketrecre hasonlít, elnevezése pedig a legendás építész, Richard Buckminster Fuller nevéből jön, aki jellegzetes, egymásba kapcsolódó háromszögeket tartalmazó terveiről volt ismert – adta hírül a Unilad.

És hogy mitől ilyen hihetetlenül drága ez az anyag? Ez annak köszönhető, hogy a jövőben mire lehet majd használni, pontosabban hogy milyen technológiát lehet a segítségével kifejleszteni. Ennek segítségével lehet ugyanis kicsi, de tökéletes pontosságú atomórákat létrehozni. Az atomórák a GPS-rendszerek működésének döntő részét képezik, így rendkívül fontosak a navigációban. A baj csak az, hogy jelenleg az atomórák meglehetősen nagyok, kábé szobányi méretűek. A nitrogénatom alapú endoéderes fullerének használata azonban segíthet abban, hogy a jelenlegi atomórák úgy nézzenek ki, mint a régi IBM számítógépek egy modern okostelefon mellett.

Ez óriási hatással lehet az atomórák felhasználási területére, kiterjesztve használatukat a navigáción túlra is. Egy elég kicsi atomóra segítségével ugyanis rendkívül pontosan meg lehet határozni bárminek a helyét, valamint a GPS-ek holttereit is ki lehetne küszöbölni, ha van egy fedélzeti atomóra. A nitrogénatom alapú endoéderes fulleréneket a Designer Carbon Materials oxfordi tudósai fejlesztették ki, és úgy gondolják, hogy a jövőben akár az okostelefonokba is belekerülhet az atomóra.