Ha beindul a turizmus és a vendéglátás, több ezer emberre lesz hirtelen szükség

Az elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A Prohuman szakemberei szerint hamarosan újra szükség lesz külföldi munkaerőre a hazai kereslet kielégítéséhez.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2021.05.27.
közeljövő

Ezeken a területeken lesz szükség munkaerőre

A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken és a nyáron várható nyitással, a balatoni turizmus beindulásával újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen.

Nem kell félni a vendégmunkától

„Fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus – a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” – szögezte le Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és HR szolgáltató Prohuman ügyvezető igazgatója.

Juhász Csongor szerint nem veszik el a külföldiek a munkát a magyaroktól (Fotó: Prohuman)

Hozzátette: „Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a kelet-közép-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy – még akár némi bérhátrány ellenére is – ezekbe az országokba. Magyarországon azért is fontos kérdés mindez, mert a vendégmunkások többsége Ukrajnából érkezett, korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.”

Állami szabályozás: új kihívások

A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az ellenőrzés.

Nem veszik el a munkaerőt a magyaroktól

A munkaerő-hiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely. Hiszen, ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás