A tanár ma is a vezető „hiányszakmák” közé tartozik. Alig akad olyan oktatási intézmény Budapesten, ahol ne lenne betölthető pedagógus-állás.
Az okokat elsősorban az alacsony bérezéssel, a befektetett munka, idő és energia valamint a fizetés rossz arányában keresik. Van azonban, aki ennek ellenére is ezt a hivatást választja, még ha csak 50 éves korára éri is el, hogy beteljesedjék gyermekkori álma.
Feinek György 50. születésnapjára vehette kezébe történész diplomáját. A hétgyermekes családapa jelenleg egy éves mester tanári egyetemi képzésen vesz részt, hogy a diplomája birtokában végre megvalósíthassa régi vágyát, hogy taníthasson, és a történelem oktatásán keresztül ne pusztán évszám-és információhalmazt, hanem kompetencia-fejlesztő tudást adhasson át a fiataloknak.
-Az édesanyám is pedagógusként dolgozott, több, mint 30 évet. Amióta az eszemet tudom, tanítani szeretnék. Gyerekkoromban sokat jártam át a mamához, aki ha éppen nem a János vitézt vagy a Hüvelyk Matyit mesélte, akkor arról a régi világról halottam tőle történeteket, amelyiket már csak ő tudott megeleveníteni számomra. Ez a régi világ, a történelem mindig is foglalkoztatott – meséli György, akinek 30 évet kellett várnia arra, hogy taníthasson.
-Az élet úgy hozta, hogy korán családot alapítottam, 7 gyermekünk született, e mellett nem lehetett a tanári pályára készülni, ebből a fizetésből egy ekkora családot eltartani. Mostanra azonban, hogy majdnem mind felnőttek, belevághatok a tanításba, amelyhez jó iskola volt a saját gyerekeimmel való kapcsolatom az egyes életkorokban, kritikus helyzetekben. Gyuri hozzáteszi, az is különleges élmény számára, hogy míg a történész szakot végezte munka mellett, addig két elsőszülött lánya volt szintén egyetemista, most a mester tanári szakra úgy jár, hogy kisebbik fia végzős egy műszaki egyetemen.
-Olyan gyorsan változnak ma a generációk, hogy nem nagyon tudunk viselkedésmintákat átadni az utánunk következőnek, amiket mi még megkaptunk a nagyszüleinktől, szüleinktől. A tanítással szeretnék érdeklődést, nyitottságot ébreszteni a fiatalokban, azt a fajta élményt átadni, amit én is megkaptam, hogy elhiggyék: képesek összefüggéseiben is látni a történéseket, és hogy szükséges – de nem elég az információk bemagolása. Harmóniát kell teremteni a digitalizált világ és egy emberközpontúbb, lélekkel teli élet között.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre