A szó, amit mindenki ismer: Woodstock

A koncertek ötlete négy fiatal vállalkozó, Artie Kornfeld, Michael Lang, John Roberts és Joel Rosenmann fejéből pattant ki, akik egy kisebb zenei rendezvényre gondoltak, melynek bevételéből egy stúdiót alapítottak volna Woodstock környékén. A négy vállalkozó először a New York Times és a Wall Street Journal hasábjain közölt apróhirdetésekkel próbálta megszervezni a fesztivált, és 1969 áprilisában – a nemrég alakult – Creedence Clearwater Revival együttesével sikerült is megállapodniuk. A banda 10 000 dollár honorárium ellenében vállalta a fellépést. A bejelentést követően számos világhírű és kevésbé ismert előadó is jelentkezett, így aztán központi kérdés lett, hol találjanak helyet a formálódó fesztiválnak. Az hamar világossá vált, hogy a fesztivál névadója, Woodstock városa nem vállalja a megrendezést, Walkill városka pedig törvényeket is hozott annak érdekében, hogy távol tartsa a baljósnak ígérkező rendezvényt. A pontos helyszín végül Max Yasgur 600 holdas (240 hektáros) farmja lett Bethel városában 1969. augusztus 15-18. között.

A világ eddigi legnagyobb rockfesztiválja a „Woodstock Music and Art Fair” vagyis a Woodstocki Zenei és Művészeti Vásár egy nemzetközi ingyenes fesztivál volt. Egy olyan esemény, amely bár 52 éve történt, mégis a mai napig hivatkoznak rá és egy sereg fesztivál mintaképe. Akkoriban ”Vízöntő korszakbeli előadás: 3 nap a béke és zene„ címmel hirdették az eseményt. A fesztiválon olyan világhírű sztárok léptek fel, mint Jimi Hendrix, Janis Joplin és Joe Cocker. Woodstock gyorsan mítosszá vált, az ifjúság szabadságról és szerelemről szőtt álmait váltotta valóra. A hétvége kissé esősre sikeredett, ám ez cseppet sem zavarta a szabad ég alatt fellépő harminckét előadót és az őket hallgató mintegy félmillió nézőt. A sosem látott tömeg kétségbe ejtette a hatóságokat, hiszen eredetileg 800 rendőrt vezényeltek a helyszínre, aztán még erősítést is küldtek, sőt azon is gondolkodtak, hogy bevetik a Nemzeti Gárdát, de végül nem volt rájuk szükség, mert semmilyen botrány vagy rendzavarás nem történt, ami talán annak is köszönhető, hogy a kábítószer-árusítást is engedélyezték.

Augusztus 15-én a folkzenészeké volt a színpad, például a Sweetwater, Joan Baez vagy Ravi Shankar, akinek az eső miatt félbe kellett szakítania műsorát, augusztus 16-án jött Santana, Janis Joplin, a Who, augusztus 17-én és 18-án pedig Joe Cocker és Jimi Hendrix és persze sokan mások is. Érdekesség, hogy a szervezők megkeresték John Lennont is, hátha el tudják csábítani a Beatlest, de az együttes végül nem tudott elutazni az Államokba. A fesztivál történetét a szervezők 1974-ben megjelent könyve mutatja be, amely 1988-ban jelent meg magyarul Fiatalemberek korlátlan tőkével – A legendás woodstocki fesztivál igaz története, amelyet az a két fiatalember mond el, akik a számlákat fizették címmel. A fesztivált egyébként eredetileg csupán három naposra tervezték, de végül négy nap lett belőle. A fesztivál mérhetetlen mítosza miatt még négyszer próbálkoztak (1979, 1989, 1994, 1999), de ezek már el sem érték az első hangulatát.