
Titkos múlt a falak mögött: Budapest házai, amelyek életeket mentettek
Carl Lutz svájci diplomata védett házai ma is állnak, lakóik pedig gyakran mit sem tudnak otthonuk hősies múltjáról.
Bár 1945-ben felrobbantották, az ezt megelőző időszakból is maradtak ránk értékes felvételek. Így nézett ki az Erzsébet híd 1937-ben.
Az Erzsébet híd önmagában sokat mesél fővárosunk történetéről, rengeteg archív felvétel áll rendelkezésre. Az elmúlt hetekben is számos közéleti eseménynek volt színhelye, viszont a története Budapest minden szakaszában kíséri az egyes korok lenyomatát. Mutatjuk a színes, archív felvételt az Erzsébet hídról, 1937-ből.
Az első hidat eredetileg Eskü téri hídnak nevezték, 1898 és 1903 között építették fel. Nevét a Genfben meggyilkolt Erzsébet királynéról (Sissi) kapta. 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat, ezután kezdődött a híd felújítása.
Számos archív kép és videó áll rendelkezésre az épülő Erzsébet hídról és a robbantás előtti állapotáról. Ránézésre sokkal inkább hasonlított a mai Szabadság hídra vagy a Lánchídra. A mostani látványterve modernebb, szélesebb, egyesek szerint kevésbé illeszkedik Budapest látképébe, míg mások fővárosunk egyik legértékesebb látványelemének tartják.
Az alábbi színes felvételen látszik a híd teljes pompájában, 1937-ből. A felvétel az Agentur Karl Höffkes archívum tulajdona, számos ehhez hasonló felvételt készítettek Budapestről.
Carl Lutz svájci diplomata védett házai ma is állnak, lakóik pedig gyakran mit sem tudnak otthonuk hősies múltjáról.
Óbudán újra római kori leleteket találtak, ezúttal a régi Szeszgyár területén.
A hangos forgalom alatt egy láthatatlan világ rejtőzik.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre