Köbli Norbert: Olyan történetet kerestem, ami kibeszéletlen – Blokád videóelőzetessel!

Köbli Norbertet több mint 8 éve foglalkoztatja a téma, 4 éve kereste meg az operatőrt, aztán már csak a Filmintézetet kellett meggyőzniük arról, hogy erről filmet kellene csinálni. Majd ment minden, mint a karikacsapás! Egy éve kezdődött a forgatás, éjjel-nappal dolgoztak, összesen 48 napot forgattak, és párhuzamosan már vágtak is.

Mindannyiunkkal megtörtént

„A Blokád onnan indult, hogy az Örök tél után egy olyan történetet kerestem, ami kibeszéletlen, pedig mindannyiunkkal megtörtént, de rohantunk tovább, és soha nem néztünk vissza. Ott van a kollektív tudattalanban minden magyarnak, hogy volt egy ilyen taxisblokád, mégis hogyha rágondolunk, felszínes és közhelyes ismereteink vannak arról, hogy mi történt. Ahogy ezzel elkezdtem foglalkozni, nagyon hamar megnyertem Lajos Tamást az ügynek, akit nem kellett biztatni, belevetette magát a projektbe” – tudtuk meg Köbli Norberttől.

Emberek döntéshelyzetekben

„Számomra íróként az volt az áttörés, abból tudtam, hogy ebből játékfilm lesz, és ezzel szeretnék foglalkozni, amikor világossá vált bennem, hogy egy emberi történet, igazi dráma zajlik Antall József életében ekkor. Kórházban van, műtét után egy halálos betegséggel, és éppen várja a szövettan eredményét – miközben ez a nagy társadalmi konfliktus zajlik az utcákon. Úgy éreztem, ez olyan dráma, amelyen keresztül sok mindenről tudok mesélni, ami engem foglalkoztat. Individualizálni kell, erre vagyunk kíváncsiak, ezért találták föl a drámát, a játékfilmet, hogy embereket lássunk döntéshelyzetekben, sőt dilemmákban. Egy olyan központi döntéshelyzetben , ami az egész sorsukat meghatározza” – árulta el a Blokád forgatókönyvírója a több szálon futó történet keletkezéséről.

„Van benne egy katasztrófafilm, a gát átszakad, és elönti Budapestet, ez az alapdramaturgia. Van valaki, aki ezt meg tudja akadályozni, és rajta keresztül egy életrajzi vonal is van. És még egy idősík kibomlik, egy Holt költők társasága-szerű, ’56-os szál” – számolt be az író, aki filmje elkészítése előtt alapos kutatómunkát végzett, az összes fellelhető írásos és filmes dokumentumot tanulmányozta.

Forgatókönyv lábjegyzetekkel

„Kónya Imrének elefántmemóriája van, mindent leírt az eseményekről, van egy 600 oldalas memoárja, amit mindenkinek ajánlok elolvasásra. A taxisblokádról is van vagy 40 oldal, ez felbecsülhetetlen segítséget jelentett a tények felkutatásában. Nem csak Imre emlékeire hagyatkoztunk, hanem próbáltunk minden elérhető forrást felkutatni, szerencsére jól dokumentálható a történet” – ismertette az előzményeket Köbli Norbert. Hozzátette, Oliver Stone-ról olvasta, hogy a JFK-t ő úgy írta meg, hogy kiadta aztán a forgatókönyvet lábjegyzetelve a tudományos, elérhető tényekre hivatkozva. A Blokád forgatókönyvírója úgy fogalmazott: „Ebben a filmben is, bármilyen meglepő: pont, ahol úgy érzi a néző, hogy nem így történhetett, éppen azok a részletek úgy voltak.” Ami a fikció és valóság kérdését illeti, Köbli Norbert elmondta, megpróbálta mindig visszafogni magát, amikor a fikció felé húzott a keze.

Fikció és valóság

„Tudtam, hogy nagy a felelősségem, tudtam, hogy végül el kell számolni. El kell számolni persze azzal is, hogy ez egy izgalmas mozifilm legyen. Azért érdekes az élet, mert ha csak megsejtéseim voltak, és azt mondtam magamnak, hogy megkockáztatom ezt a fikciót, akkor előbb vagy utóbb az élet a kezem alá játszotta a tényanyagot is” – derült ki a forgatókönyvíró szavaiból.

„Megvoltak a kormányülések jegyzőkönyvei, megvoltak a tárgyalások, például H. Kohllal és Gorbacsovval is. Ami a kórházban történt, az nem volt dokumentálva, Marica egy fiktív szál, az ápolónő, aki nem ismeri meg Antallt, és ebből különböző mókás helyzetek jönnek. A taxisoknál is összevonva jelennek meg a karakterek, hiszen annyi szemszög van, hogy ebből tv-sorozat is lehetne. Ami az ’56-os szálat illeti, Antallt a diákjai visszaemlékezéseiből ismerjük, hogy milyen tanár volt, valamint 15 éven át megfigyelte az állambiztonság, erről is van egy könyv, Rainer M. János írta” – mondta el a történelmi háttérről az alkotó.

Csúcsminőségű CGI-technika

„Ahogy egyre többet foglalkoztam Antall személyével, kiderült, hogy még az ellenségeinek is nagyon nehezére esett, hogy valami rosszat találjanak róla. Mi, alkotók azon kaptuk magunkat, hogy egyszerűbb lenne filmet csinálni, egy cinikus portrét festeni egy dilettánsról vagy egy korrupt politikusról , de »sajnos« Antall József tisztességes, jó ember volt. A filmben ez volt részünkről a legnagyobb vállalás, hogy megmutassuk, politikus is lehet tisztességes és jószándékú.”

Ami a technikai részt illeti, az alkotóktól megtudtuk, hogy a stáb nem kapta meg a budapesti hidakat a forgatáshoz, illetve olyan bérleti díjat kértek, ami magasan meghaladta a költségvetésüket, ezért például az Árpád hídnak a háttere az teljes komputermunka: „tokától bokáig CGI-vel oldottuk meg, és állíthatjuk, hogy ilyen szintű számítógépes munka még nem született magyar filmben”.

Háborús valóság

Kérdésünkre a Blokád aktualitásáról is szólt a forgatókönyvíró.

„Amikor elkezdtük a filmet, akkor még nem tűnt érdekesnek, csak számunkra, és aztán, ahogy forgattunk, már az utómunkában, februárban beléptünk abba a történelmi korszakba, amikor megint háború van, és nagyon aktuálissá vált a történet. Már tavaly érezhető volt, hogy Angliában benzinhiány van, sztrájkolnak, nincs elég sofőr, talán blokád is van. Nálunk is látjuk, egyik nap emiatt van blokád, másik nap amiatt, és újra kérdés, hogy honnan lesz olaj, földgáz. Varsói szerződés nincs, de a NATO most is problémás, hidegháborús a légkör. Hogyan kéne úgy együtt élni az orosz birodalommal, hogy közben nem provokálunk velük egy háborút. Egy modus vivendit találni velük – ezek a dilemmák szinte a jelenről szólnak. Ha valamit láthatott az Oscarra jelölő bizottság, hogy mit érthet ebből a külföld, akkor szerintem ezt” – vélekedett Köbli. A forgatókönyvíró hozzáfűzte, aki jós akar lenni, az foglalkozzon történelemmel.

„Vannak bizonyos adottságai Magyarországnak, például az, hogy itt élünk a Kárpát-medencében, vannak bizonyos szomszédaink, akikkel már voltak lejátszott konfliktusaink, és ezek a konfliktusok újra és újra megismétlődnek. Milyen jó ez a mondat – ezt sem én találtam ki – Antalltól: »Egyrészt történész vagyok, másrészt ott voltam«”.

Médiatörténeti pillanat

Annak is óriási jelentősége van, hogy a rendszerváltozás utáni első nagy válság eseményeit a közmédián keresztül is figyelemmel kísérhette az ország.

„A taxisblokád egy médiatörténeti pillanat: ez az az év, amikor először közvetítenek élőben a tv-ben egy háborút Magyarországon. Ennek a 3 napnak a története végigkísérhető volt a képernyőn, egészen a miniszterelnök pizsamás interjújáig a kórházból. Mit tanult meg ebből Antall? Például azt, hogy : nem elég, ha jól csinálod, annak látszania kell a tv-ben. Ha van tanulsága a mára a taxisblokádnak, meg ennek a filmnek, az az, hogy látszódnia is kell, hogy jól csinálod, ugyanakkor nem szabad azzal megelégednünk, hogy valaki csak a látszatát mutatja a dolognak, de valójában nem csinálja.”

A sztori

A Blokádban Antall József, alig fél évvel beiktatása után élete legnehezebb próbatételével találja szemben magát. Taxisok tüntetnek a drasztikus benzináremelés ellen, a demokráciából hamar kiábrándulva blokád alá vonják a várost, majd az egész országot. Az ellenzék melléjük áll, a köztársasági elnök, a sajtó, a közhangulat velük szimpatizál, a karhatalom pedig magára hagyja a népszerűtlen intézkedések miatt népszerűtlen kormányt. Antall József, az egykori '56-os forradalmár hirtelen a barikád másik oldalán találja magát. Magára maradtan, frissen műtve egy kórteremben. Viszont nemcsak a taxisblokád négy napjának krónikája a Blokád. Elsőként mutatja be a rendszerváltozás körülményeit és Magyarország első, demokratikusan megválasztott kormányának miniszterelnökét, Antall Józsefet, mind politikai, mind magánéleti szinten. Bepillantást enged a kulisszák mögötti küzdelmekbe, alkukba, és a válságot kezelő, a demokráciáért küzdő miniszterelnök magánéletébe is.

Az alkotók

Rendező: Tősér Ádám

Producer: Lajos Tamás

Forgatókönyvíró: Köbli Norbert

Főszerepben: Ifj. Vidnyánszky Attila, Seress Zoltán

Szereplők: Gáspár Tibor, Sütő András, Márkus Luca, Tóth Ildikó, Haumann Máté, Szacsvay László, Görög László, Végh Zsolt

Operatőr: Nagy András

Vágó: Makk Lili

Díszlettervező: Pataki Tamás