Érdemes a Természettudományi Múzeumba ellátogatni! Budapesten nem kell félni a fáraók átkától

Szvák Enikő sokat viccel kollégáival azon, hogy megmagyarázhatatlan dolgok történnek vele, amióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik. Budapesten is hat a fáraók átka? Annak, aki meglátogatja az Út az örökkévalóságba – az egyiptomi múmiák titkai címmel nyílt kiállítást, nincs mitől tartania.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2022.06.15.
VIII. kerület titokzatos egyiptom

A Magyar Természettudományi Múzeum kamarakiállítása az ókori Egyiptomba repít vissza, amikor mindent mumifikáltak.

Adták-vették a kifosztott halotti kamrákban talált múmiákat. Ez az árus Kairóban kínálta portékáit 1870 körül Fotó: Metropol

Ez nemcsak a fáraók, még csak nem is az emberek kiváltsága volt” – mesélte a Ripost7-nek Szvák Enikő, a múzeum múmiatörténeti gyűjteményének kurátora. „A ganajtúró bogaraktól kezdve a krokodilokon át a házi kedvencekig mindenből csináltak múmiát.” „Voltak olyan szent állatok, amiknek a külseje valamiben eltért a normálistól, ezeket templomokban tartották és jól bántak velük. A fogadalmi állatokat viszont tömegesen nevelték nagyon rossz körülmények között. Csupán az volt a cél, hogy leöljék és mumifikálják azokat, hogy aztán jó pénzért eladják. Azok vettek ilyet, akik szerettek volna valamit kérni egy istenségtől és állatmúmiát áldoztak neki.”

Szvák Enikő, a Természettudományi Múzeum múmiatörténeti gyűjteményének kurátora néha különös jelenségeket tapasztal maga körül, mióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik… Fotó: Metropol

Az 1800-as évek elején kialakult egyiptománia minden utazót arra sarkallt, hogy ilyen állatmúmiákat vásároljon, hogy aztán odahaza partikon mutathassák be szerzeményüket. Egyiptomban tömegével nyitották fel a sírokat, a programok sorában még a sírboltban elköltött étkezés is szerepelt. Nem csoda, hogy sokan megbetegedtek, hiszen a bomlástermékek belélegezve kikezdik az egészséget. Ezt akkor még nem tudták, a megmagyarázhatatlan eseteket nevezték „a fáraó átkának”, arra gondolva, hogy ez isteni bosszú a sírok megbolygatása miatt.

Ez a koponya azért érdekes, mert az orrüregbe egy lábtőcsontot helyeztek el, hogy jobban eladható legyen Fotó: Metropol

„Mióta itt dolgozom, velem is történnek megmagyarázhatatlan dolgok. Rendszeresen van például informatikai probléma a gépemmel, amire a szakembereink csak legyintenek, hogy megint a múmiák” – mondta nevetve múzeumi idegenvezetőnk. „A látogatóknak azonban nincs mitől tartaniuk, jöjjenek és ismerjék meg ezt a különleges kultúrát!

Múmia boncolása a 19. század derekán. Ezáltal sok tudományos ismeretre tettek szert a kor kutatói Fotó: Metropol

A mumifikálás lépései:

  • Az agyat egy hosszú fémkampó segítségével az orrlyukon keresztül eltávolították. A belső szerveket a szív kivételével egy testen ejtett vágáson át kivették.
  • A testet és a szerveket 40 napra nátronsóba helyezték, a zsigereket pálmaborral fertőtlenítették, majd a testüreget füstölőkkel töltötték meg, hogy gyorsítsák a kiszáradást.
  • Azért, hogy a test megtartsa formáját, mirhával és fűrészporral töltött vászonzacskókkal tömték ki, a koponyába gyantát töltöttek. Az arc nyílásait is kitöltötték, a kéz- és lábujjakra védőhüvelyt helyeztek.
  • Bedörzsölték balzsamokkal a testet, hogy elzárják a pórusokat a nedvességtől. Végül gyantás pólyákkal betekerték. Ezt a műveletet háromszor ismételték meg.








  • Top hírek





    Hírlevél-feliratkozás