Egykor reptér is volt a Gellért mellett, aminek már az építését botrányok övezték. Auguszta főhercegnőnek pedig mindig külön elbánás járt.
A szálloda most bezárt, de a vele „összenőve” működő Szent Gellért Gyógyfürdő nyitva marad. Az most nem újul meg, mivel a Budapest fürdőit kezelő önkormányzati vállalat tulajdona. A hotel újranyitására egyelőre nincs pontos dátum. A Gellért Hotelt eddig működtető Danubius Hotels 2019-ben adta el a szállodát az Indotek Groupnak, amely most teljes rekonstrukcióba kezd a műemléki védelem alatt álló létesítményben.
Kovács Tamással, a Hosszúlépés idegenvezetőjével a Metropol is bejárhatta a 103 éves hotelépület zegzugait.
Korábban ezen a helyen a Sárosfürdő állt, de az már nem volt méltó az épülő Újbuda „kapujának”, miután felépült a Szabadság híd, amelynek akkor még Ferenc József híd volt a neve. – Nem volt egyszerű történet. 2 nyertes terv és 3 építész is volt az induláskor, és az épület végső verziója egy „hibrid” lett. Az építkezés 1911-ben kezdődött, de a világháború miatt elszálltak a költségek és az 5 millió koronás építési árból hirtelen a duplája, 10 millió lett. Az embereket elvitték katonának, így nehezen haladt az építkezés, ami végül 7 évig tartott, és már olyanokat írt róla a sajtó, hogy „a főváros legkínosabb ügye”, „erkölcstelenül nagy költségekkel”. De a végeredmény pazar lett, és már egy évszázada meghatározza Budapest látképét – és ez így is marad, hiszen a műemléki védettségű épület összképét kívülről érdemben nem alakítják át.
Korabeli „aquapark”: „Indíts, itt a Guszti néni!”
A Gellértet akár családi aquaparknak is nevezhetjük, hiszen volt fürdő, pezsgőfürdő és hullámfürdő is. Nem csak a hétköznapi emberek élvezték a hullámokat. A két világháború közti bulvársajtó „sztárja”, Auguszta főhercegnő, Ferenc József unokája például imádta a hullámokat. „Ha jött, már előre telefonáltatott, a portás a kapuban várta, kisegítette a kocsiból és bekísérte a öltözőbe. Ott átadta a fürdőmesternőnek, az bevezette a díszkabinba. Mindennap friss virág volt az asztalon. Míg a főhercegnő vetkőzött, a főportás bekiabált a gépházba – „Indíts Gergely, itt a Guszti néni!” –, mert amíg a felség a fürdőben tartózkodott, a hullámoknak állandóan működniük kellett. A fürdőmesternő meg egy udvarhölgy kikísérte Augusztát a medencéig, lesegítették a köpenyét és besegítették a vízbe. Nagy piros gumisapkáját a fülére húzta, háttal a hullámra feküdt, úgy himbálta magát.”
Reptér is volt a szálloda előtt
A Gellért 3 éven keresztül működött reptéri szállodaként is: egy hidroplánkikötő volt az akkor még Ferenc Józsefről elnevezett híd tövében. A jegyek nem voltak megfizethetetlenek: az ár a legdrágább vonatjegyek maximum kétszerese lehetett.
Voltak állandó lakói is a hotelnek
Az utolsó állandó lakó a 2000-es években hagyta el a hotelt – árulta el a szálló igazgatója, Bánhegyi Balázs. – Egy idős hölgy, Hédi néni például életvitelszerűen élt itt, halála előtt az utolsó lakóhelye a Gellért szálló volt.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre