Kitalálod, melyik két budapesti férfiért dobogott a múlt századi nők szíve?

Mindketten már életükben legendává váltak. A kék szemű cigányprímás, aki a szegedi cigánysorról a világhírnévbe muzsikálta be magát, és a halála után alig 40 évvel őt megformáló zseniális színész, aki botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.08.25.
História

Dankó Pista és Jávor Pál. Mindkettőjük életét rajongás és rengeteg titok kísérte.

Dankó Pista rengeteg asszony szívét törte össze Fotó: Közkincs

Vályogvető volt, hogy segítse édesanyját

Nem egyszerű cigánymuzsikus volt Dankó Pista, hanem született művész. Mindössze kilencévesen, a húgaival együtt félárván maradt, ezért abbahagyta az iskolát, és vályogvetőként dolgozott, hogy segítse édesanyját. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy 15 évesen megszervezze első cigányzenekarát. Bár csak három elemit végzett, szeretett olvasni, később tekintélyes saját könyvtára lett. Leginkább Dumas, Victor Hugo és Jókai műveit kedvelte.

Szerelem és szenvedélyek

Dankó Pista 17 éves volt, amikor Joó Ferenc arcképfestő tanyáján muzsikált és beleszeretett a festő 13 éves lányába, Ilonkába. Három évvel később Pista nevében Daróczy Pál kapitány kérte meg a lány kezét, de Joó Ferenc elzavarta őket. Két sikertelen leányszöktetés után házasodtak össze. Mindkét gyermekük holtan jött világra. Szerelmük sírig tartó se veled, se nélküled kapcsolat volt. Dankó számos szeretőt tartott: színésznőt, úriasszonyt, kis cselédet, cigány lányt, és állítólag még orosz grófnőt is, de a szíve mindig visszahúzta Ilonkához.

Végigkísérte életét a nyomor

Bár ünnepelt muzsikus volt, életét mégis végigkísérte a nyomor. Gyerekkora óta beteg tüdeje vitte el, 1903. március 29-én hunyt el, sógora budai lakásában. Herczeg Ferenc búcsúztatta Pesten, miközben ötszáz cigány játszotta az „Eltörött a hegedűm…” című nótát.

Szegeden áll Dankó szobra. A legenda szerint mindannyiszor megpengeti a húrját, ahányszor szűzlány megy el előtte Fotó: Wikipedia/Újfalusi Németh Jenő

Blaha Lujza tette híressé nótáit

Dankó dalait Blaha Lujza tette népszerűvé, de az 1890-es években saját daltársulatával beutazta Magyarországot, később megfordultak Moszkvában és Szentpétervárott is. Karizmatikus személyisége és művészete megihlette Ady Endrét és Juhász Gyulát, de Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, Gárdonyi József, Gárdonyi Géza fia pedig megírta Dankó regényes életét. 1940-ben film is készült róla, amelyben őt Jávor Pál alakította. Érdekesség, hogy ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.

A közönség Jávort akarta látni minden filmszerepben, legyen az földbirtokos, katonatiszt vagy mérnök Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Frontpostás volt kamaszként

A csodás hangú, sármos Jávor Pál az 53 éves pénztáros, Jermann Pál és a 17 esztendős cselédlány, Spannenberger Katalin szerelemgyerekeként született Aradon. Szülei csak később házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be. A kis Palkó az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza, kétségbeesett édesanyja kérésére.

Dániában akart színész lenni, helyette magyar sztár lett

1918-ban az Aradi Hírlap újságíró-gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart filmszínész lenni. Vonatjegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, ezért ottragadt, és ha már így esett, felvételizett a Színművészeti Akadémiára. Karrierje azonnal beindult, számos színházban és filmben játszott, remek hősfigura és karakterszínész is volt. A közönség rajongott érte, a szó legszorosabb értelmében bálványozták. Jellegzetes Jávor-bajusza nemcsak, hogy divat lett, hanem egyenesen az amorózók jelképe. Cigányzenére nótázó budapesti úr volt, Dankó Pista szerepét mintha ráöntötték volna.

Elegáns volt, sármos és ragyogóan tehetséges Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Hollywoodban nem lelt otthonra

1934. július 24-én házasságot kötött az özvegy, kétgyermekes Landesmann Olgával, egy zsidó iparmágnás lányával. 1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1946-ban az Egyesült Államokban turnézott, 1950–1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, de honvágyát sem tudta leküzdeni. 1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért.

 

Halála előtt még egyszer mulatott

Itthon elhalmozták szerepekkel, de betegsége miatt már vissza kellett adnia néhányat. 1959 augusztusában a János kórházban véletlenül teljesült utolsó kívánsága: azt szerette volna, hogy halála előtt még egyszer úgy mulathasson, mint a filmjeiben. Egy beteglátogatóban arra járó cigánybanda tisztelete jeléül húzta el legkedvesebb nótáit. Utolsó útján a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás