Nem sajnálni, hanem elfogadni és segíteni kell a vak és a látássérült embereket, ahogyan teszik ezt a vakvezető kutyák is. Tőlük nem kell félni, hiszen alapos kiképzést kapnak, de jobb, ha nem vonjuk el figyelmüket a munkájukról. Egy vakvezető kutya kiképzése 3,5 millió forintba kerül, de a gazdája számára értéke felbecsülhetetlen.
Egyszer játékból mindenki kipróbálja, milyen becsukott szemmel közlekedni, csak hangok vagy illatok után tájékozódni. Vannak, akik a látásuk elvesztése vagy súlyos romlása miatt mindig így élnek. Számukra óriási segítség egy vakvezető kutya.
–Arra törekszünk, hogy a társadalommal elfogadtassuk a vakvezető kutyák és látássérült emberek jelenlétét, hiszen nekik is el kell jutniuk munkába, bevásárolni vagy ügyeket intézni – mondta a Ripost7-nek dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke. Szeretnék elérni, hogy a „vakvezetőkutya” fogalom legyen, és ilyen módon egybeírják. – Ha megszűnik a járvány miatti veszélyhelyzet, ismét járunk majd iskolákba, intézményekbe, ahol azt mutatjuk meg, hogyan kell bánni ezekkel a felelősségteljes munkát végző kutyákkal.
Magyarországon körülbelül 82 ezer személy vallja látássérültnek magát, közülük 10 ezer teljesen vak, a nagyon súlyos látássérült emberek száma 45 ezerre tehető. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) jelenleg 80 vakvezető kutya–gazda párost tart nyilván az utógondozási programjában. Egy vakvezető kutya kiképzése 3,5 millió forintba kerül, a látássérült azonban díjmentesen jut négylábú segítőjéhez, és a szövetség az állatorvosi kezelések díjához is hozzájárul. Újabb kutyák kiképzését bárki támogathatja.
A 36 éves Benedek Zoltán látóként született, de már 11 hónapos korában rövidlátó volt. 8 évesen elvesztette jobb szeme látását, 12 éves korától fokozatosan romlott a bal szeme is. 14-15 éves korára teljesen megvakult.
– Gyerekként könnyebb ezt feldolgozni, mint egy felnőttnek – véli. Zoltánt szerető család és barátok vették körül. – A szüleim ugyanúgy elengedtek sátorozni, és bár nyilván rettentően aggódtak, ezt nem éreztették velem. Hagyták, hogy olyan életet éljek, mint a látó társaim, amiért örökké hálás leszek.
Zoltán leérettségizett, majd a vakok szövetségénél gyógymasszőri képesítést szerzett. Néhány év múlva elvégzett egy non-profit menedzser és ügyintéző képzést is, ez utóbbinak köszönheti, hogy a vakok szövetségébe került, mint pályázatíró, most pedig ugyanott ügyfélszolgálati munkakörben dolgozik.
2003-ban kapta első vakvezető kutyáját, amit öt év után elvitt egy betegség. Több mint tíz év telt el, mire rászánta magát egy másik kutya igénylésére.
– Megjelent a modern technika, az okostelefonok, az utcán mindenki a képernyőjét nézi, az emberek füle be van dugva. Nem telt el úgy nap, hogy ne ütköztem volna 6-8 emberbe. A kutya kikerüli az embereket, ha már ők nem figyelnek rám. Így került hozzám Rylie, aki egy csokiszínű labrador kislány, lassan 3 és fél éves. A vakvezető kutya nem taxi, nem mondhatom neki, hogy például menjünk a VII. kerület, Wesselényi utca 8-ba. De amikor kiadom a vezényszót, hogy keress zebrát vagy lépcsőt, akkor azt fog keresni. Mindig parancsokkal irányítjuk, de hogy hová szeretnék menni, azt nekem kell tudni – tette hozzá Zoltán, aki azt tapasztalja, hogy a bevásárlóközpontokban, közértekben szívesen segítenek neki.
A kiválasztott kutyakölykök önkéntes kölyöknevelőkhöz kerülnek. Ez az előnevelés segíti, hogy 1 éves korban el tudják kezdeni a valódi kiképzést és még 2 éves kor előtt a gazdájukhoz kerülhessenek.
– Az első hónapban felmérjük a kutya képességeit, azt, hogyan reagál a hang- és optikai ingerekre, különböző helyzetekre – avat be a kutyák kiképzésének szakmai fortélyaiba Schiff Mónika, a MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetője. – Fegyelmező gyakorlatokat tanítunk, így a megfigyelés végére Engedelmes vizsgát tesz a kiképző a kutyával.
– A kutyákat vakvezetőkutya-hámban tanítjuk fokozatosan, nehezített pályán. Feladatuk, hogy a felmerülő akadályokat megállással jelezzék vagy biztonságosan kikerüljék. A vakvezető kutya megtanulja, hogy méretei megnövekedtek egy ember méretével. Objektumokat is megkeresnek, jeleznek megállással például a megállótáblánál, ajtónál, gyalogátkelőhelynél – magyarázza Schiff Mónika.
A kiképzés a járvány idején sem állt le, csak fokozott óvatossággal folytatódott.
A leendő gazdájuk nem vesz részt a kiképzésben. Mindig a kiképzett kutyához választanak gazdát, aki 5 napos bentlakásos tanfolyamon szokik össze négylábú segítőjével, egy erre a célra kialakított szimulációs minilakásban. Meg kell tanulnia kezelni és ápolni a kutyust, gondoskodni róla. A kutya munkáját megfelelő minőségű élelemmel, jó tartási körülményekkel és szabadidővel kell a meghálálni. A bentlakásos tanfolyam után 2 hónapig még a lakóhelyén segíti a gazdit a kiképző. Még hátravan a közlekedésbiztonsági vizsga, melyet a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZE) képviselői előtt kell letenniük.
A Vakvezetőkutya-kiképző Központnak saját tenyészete van, ami megkönnyíti a leendő társak kiválasztását.
– Labrador retrieverekkel foglalkozunk, de nem zárjuk ki más fajta egy-egy egyedét sem, amelyik alkalmas lehet erre a munkára. A labrador könnyen tanítható, szívesen dolgozik a kiképzőn kívül más személynek is, megfelelő méretű, habitusú, és a rövid szőre miatt könnyen kezelhető. A vakvezető kutyának nem lehet tériszonya, nem lehet agresszív, nem félhet, könnyen oldódónak kell lennie, és még egy sor követelménynek meg kell felelnie. Még az is előfordul, hogy felülbírálja a gazdája rossz döntését, és megtagadja a parancs végrehajtását azért, hogy megvédje őt a sérüléstől, balesettől.
A magyar törvények szerint a vakvezető kutya mindenhová bemehet, az alábbi feltételekkel:
Ha vakvezető kutyával és a gazdájával találkozunk, ajánljunk fel segítséget de ne sértődjünk meg, ha nem kéri.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre