Titokzatos tábla a Szabadság-híd lábánál: Luxusrepülés és gyógyfürdő - így hozták a gazdag betegeket Budapestre

Kevesen tudják, de Budapesten a Szabadság híd lábánál egykor hidroplánkikötő működött. A húszas években innen szálltak fel a fényes Junkers repülők, amelyekkel arisztokraták, külföldi reumások és kíváncsi budapestiek fedezték fel a várost a magasból. A luxusrepülés és a gyógyfürdőzés különös kombinációja tette akkoriban Budapestet igazi szenzációvá.

Nap mint nap ezrek mennek el a Szent Gellért tér mellett anélkül, hogy észrevennék: egy emléktábla őrzi a magyar repüléstörténet egyik legizgalmasabb fejezetét. 1923-ban itt, a Duna vizén nyílt meg az ország első és máig egyetlen hidroplánkikötője.

Az Aeroexpress Rt. reklámja így csábította a kalandvágyókat:

A Pesti Hírlap így számolt be az első repülésről:

A kor aranyifjai, nagypolgárai és a fővárosi arisztokrácia tagjai számára igazi státuszszimbólum volt a „légitaxi”. A 15–20 perces sétarepülés során a gépek a Gellért Szállótól a Rózsadombon és a Szabadság-hegyen át Rákosig és Soroksárig repültek, majd visszatértek a Duna vizére.

Aki többre vágyott, az Bécsbe, Siófokra vagy akár Münchenig is eljuthatott hidroplánnal, persze jóval borsosabb áron.

Nemcsak az úri közönség élvezte a különleges utazást. Budapest fürdővárosi hírneve miatt hamar a „reumások Mekkájává” vált. Egyiptomból és más közel-keleti országokból érkeztek hidroplánok a betegségeikre gyógyulást kereső gazdag arab vendégekkel. A repülő leszállt a Duna vizén, az utasok átsétáltak alig száz métert a Szent Gellért Gyógyfürdőbe, majd kúrájuk után ugyanúgy visszaszálltak, és hazarepültek. 

Megtudtuk: az Aeroexpress nagy tervekkel indult, engedélyt kapott Prágába, Bukarestbe és Zágrábba tartó járatokra is. Ám a diplomáciai egyeztetések és a gazdasági nehézségek miatt ezek sosem valósultak meg. A társaság 1926-ban, mindössze három év működés után csődbe ment: a jegyárakat mesterségesen alacsonyan tartották, közben pedig elszabadult az infláció.

Így hiába volt sikk és különleges élmény hidroplánnal repülni, a vállalkozás nem tudott fennmaradni.

Budapesten már nem, majd Debrecenben lehet megnézni a Junkerst

A dunai hidroplánok rövid korszaka ma már feledésbe merült, csupán az emléktábla mesél a különös időkről. A Közlekedési Múzeum azonban őriz egy eredeti Junkerst, ha újra kinyitják a múzeumot, bárki megnézheti, milyen ezüstmadarak emelkedtek a Duna hullámairól a főváros egére.