
Sérült gyerekek vették birtokba az állatkertet: „Ha nevetnek, szívből teszik, ha szeretnek, teljes szívvel szeretnek”
A Sérült Gyermekek Napja a beilleszkedésről és a reményről szólt.
Az arisztokrácia luxusrepülése és a reumás betegek gyógykalandja egykor mindennapos dolog volt a magyar fővárosban. Budapesten a Dunán szálltak le a hidroplánok.
Kevesen tudják, de Budapesten a Szabadság híd lábánál egykor hidroplánkikötő működött. A húszas években innen szálltak fel a fényes Junkers repülők, amelyekkel arisztokraták, külföldi reumások és kíváncsi budapestiek fedezték fel a várost a magasból. A luxusrepülés és a gyógyfürdőzés különös kombinációja tette akkoriban Budapestet igazi szenzációvá.
Nap mint nap ezrek mennek el a Szent Gellért tér mellett anélkül, hogy észrevennék: egy emléktábla őrzi a magyar repüléstörténet egyik legizgalmasabb fejezetét. 1923-ban itt, a Duna vizén nyílt meg az ország első és máig egyetlen hidroplánkikötője.
Az Aeroexpress Rt. reklámja így csábította a kalandvágyókat:
Látta-e már Budapestet felülről? Ha nem, 5000 koronáért csukott Junkers alumínium repülőgépeken most megteheti!
A Pesti Hírlap így számolt be az első repülésről:
A kíváncsi tömeg a Ferenc József híd ( szerk.: ma Szabadság híd) és a Műegyetem előtt feketéllött, amikor az „ezüstmadarak” a habokról felemelkedtek.
A kor aranyifjai, nagypolgárai és a fővárosi arisztokrácia tagjai számára igazi státuszszimbólum volt a „légitaxi”. A 15–20 perces sétarepülés során a gépek a Gellért Szállótól a Rózsadombon és a Szabadság-hegyen át Rákosig és Soroksárig repültek, majd visszatértek a Duna vizére.
Aki többre vágyott, az Bécsbe, Siófokra vagy akár Münchenig is eljuthatott hidroplánnal, persze jóval borsosabb áron.
Nemcsak az úri közönség élvezte a különleges utazást. Budapest fürdővárosi hírneve miatt hamar a „reumások Mekkájává” vált. Egyiptomból és más közel-keleti országokból érkeztek hidroplánok a betegségeikre gyógyulást kereső gazdag arab vendégekkel. A repülő leszállt a Duna vizén, az utasok átsétáltak alig száz métert a Szent Gellért Gyógyfürdőbe, majd kúrájuk után ugyanúgy visszaszálltak, és hazarepültek.
Megtudtuk: az Aeroexpress nagy tervekkel indult, engedélyt kapott Prágába, Bukarestbe és Zágrábba tartó járatokra is. Ám a diplomáciai egyeztetések és a gazdasági nehézségek miatt ezek sosem valósultak meg. A társaság 1926-ban, mindössze három év működés után csődbe ment: a jegyárakat mesterségesen alacsonyan tartották, közben pedig elszabadult az infláció.
Így hiába volt sikk és különleges élmény hidroplánnal repülni, a vállalkozás nem tudott fennmaradni.
A dunai hidroplánok rövid korszaka ma már feledésbe merült, csupán az emléktábla mesél a különös időkről. A Közlekedési Múzeum azonban őriz egy eredeti Junkerst, ha újra kinyitják a múzeumot, bárki megnézheti, milyen ezüstmadarak emelkedtek a Duna hullámairól a főváros egére.
A Sérült Gyermekek Napja a beilleszkedésről és a reményről szólt.
Nagy Feró a Magyar Nemzetnek adott interjút.
Az országban elsőként indul 2026 őszén egy kettős képzés.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.