Összeomlana a magyar nyugdíjrendszer Ukrajna EU-tagságától

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmány jogász hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1962-ben kötött nemzetközi szerződés szerint, ha egy nyugellátásban részesülő ukrán állampolgár Magyarországra költözik, akkor hazánknak kell biztosítania számára az ellátást. A szakember a Magyar Nemzetnek fejtette ki az ebben rejlő veszély lényegét – írja a Ripost. 

Tehát ha egy ukrán állampolgár Magyarországra költözik és nem dolgozik tovább itt, akkor a magyar hatóságok nem az ukrajnai keresete alapján állapítják meg a nyugdíját, hanem annak a magyar dolgozónak az átlagkeresetét veszik alapul, aki azonos tevékenységet folytat, hasonló képzettséggel – emelte ki Lomnici, majd hozzátette, az egyezmény a Szovjetunió felbomlásával nem vesztette hatályát, azt továbbra is alkalmaznia kell mindkét félnek.

Ha egy állam része különválik és új államot alkot, a korábbi állam területére vonatkozó szerződések az utódállamra is érvényesek maradnak, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg – jelentette ki az alkotmányjo­gász. Kiemelte, az 1962-es szociális biztonsági egyezmény értelmében azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországra költöznek és itt állandó lakhellyel rendelkeznek, jogosultak magyar nyugdíjra, még akkor is, ha nem dolgoztak Magyarországon.

– tette hozzá Lomnici, aki szerint potenciális migrációs nyomásra is lehetne számítani Ukrajna EU-csatlakozása esetén. Az uniós polgárok szabad mozgása ugyanis lehetővé tenné, hogy ukrán állampolgárok könnyebben telepedjenek le Magyarországon.

Bár az EU szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) a szolgálati idő alapján osztanák el a nyugdíjakat, az átmeneti időszakban, amíg az egyezmény hatályát veszti, a jelenlegi rendszer továbbra is működhet. Az átmeneti időszakban, amíg az EU-rendeletek teljesen át nem veszik a kétoldalú egyezmény helyét, több ukrán nyugdíjas költözhet Magyarországra, kihasználva a jelenlegi egyezményt, amely lakóhely alapján biztosít nyugdíjat. Ez rövid távon megemelheti a nyugdíjkassza kiadásait – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Mindeközben a balliberális média feltűnően hallgat Ukrajna uniós tagságának hátrányaival kapcsolatban, pedig 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán 23 millió román Magyarországra ömlésével riogatta a választókat. A balliberális médiumok ugyanakkor most nem tájékoztatják a nyilvánosságot arról, hogy Ukrajna uniós tagsága hatalmas terhet róna a nyugdíjrendszerre, elvenné a támogatást az agráriumtól, és lehetetlen helyzetbe hozná a magyar gazdaságot, illetve a családokat.

Átvette az SZSZKSZ helyét Ukrajna

A nemzetközi egyezmény eredetileg megannyi országra kiterjedt, ám Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekintette magát az SZSZKSZ jogutódnak, így nem alkalmazták a megállapodást, ami így egy idő után már csak az Oroszországi Föderációra és Ukrajnára vonatkozott. Ám évekkel ezelőtt az oroszokkal is megszületett az 1962-as egyezmény leváltásáról szóló államközi megállapodás, Ukrajnával viszont annak ellenére sem, hogy a sajtóban időről időre felmerült az új egyezség tető alá hozásának lehetősége. Ez – egyes állítások szerint – éppenséggel Ukrajna ellenállása miatt maradt el. Így jutottunk el oda, hogy szomszédunk esetleges uniós csatlakozása súlyos veszélybe sodorná a magyar nyugdíjrendszert.

Miről is állapodtak meg 1962-ben?

Ahhoz, hogy a helyzet komolysága érzékelhető legyen, először érdemes áttekinteni, miről is szól az 1962-es egyezmény és az azt átültető törvényerejű rendelet. A részleteket a Világgazdaság rendezte össze néhány évvel ezelőtt.

Eszerint az egyezmény alkalmazásának fő feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. De a nyugdíj folyósítását az dönti el, ki hol él. A lényeg így foglalható össze: a nyugdíjat a két ország közül az állapítja meg, és – ami fontos – folyósítja is, amelynek területén az illető a kérelem beadásakor életvitelszerűen lakik. Például ha valaki átköltözik Ukrajnából, akkor az ország elhagyásának hónapjának végével ottani nyugdíja megszűnik és a következőtől már a magyar állam fizet neki járandóságot. Feltétel persze a nyugdíjkorhatár betöltése. Szintén nem mellékes részlet, hogy a két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani.

– Ez a rendelkezés veri ki újra és újra a biztosítékot az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok kapcsán – jegyezte meg öt évvel ezelőtti cikkében a Világgazdaság.