Sebesség, halálfélelem, sikoltozás, ezek mind egy szerkezetet sajátosságai. Sokáig a fővárosi vidámparknak is a hullámvasút volt a legnagyobb mutatványa.
Ma már egyetlen valamirevaló vidámpark sem lehet meg hullámvasút nélkül, azonban nem mindenki tudja, hogy a hullámvasutat LaMarcus Adna Thompson amerikai feltaláló és üzletember szabadalmaztatta 1885. január 20-án, azaz pontosan 140 éve. A jeles időpont alkalmából most hazánk leghíresebb hullámvasútját mutatjuk be, amely generációinak a szívét dobogtatta meg. A budapesti Vidámpark ikonikus hullámvasútjának szerkezete fából készült, a maga idejében nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, sőt a világon is igazi ritkaságnak számított.
A városligeti hullámvasútnak az 1900-as években kezdődött az építése, és a fa alapú szerkezetével a maga idejében az akkori technológia csúcsának számított. De csak 1926-ban nyerte el a végső formáját, amikor Budapest még a "boldog békeidők" hangulatát próbálta visszacsempészni a nagy háború utáni évekbe. A hullámvasút a fa alapú szerkezetének köszönhetően a gravitáció elvén működött. Az építmény nemcsak lenyűgöző mérnöki teljesítmény volt, hanem igazi látványosság is, amely évente látogatók ezreit vonzotta.
Dragon Ervin tervei alapján készült, úgy tartották, hogy a maga idejében a legnagyobb ilyen volt a világon. A majdnem 1 kilométer hosszú nyomvonalnak köszönhetően a látogatók a pálya egyes szakaszain akár a 17 méteres zuhanás élményét is megtapasztalhatták, amely akkoriban egyedülállónak számított. Külön érdekesség, hogy nem egy külső kezelő személy irányította a kocsikon a fékezést, illetve a gyorsulást, hanem a látogatók mellett helyet kapott a szerelvényeken egy kezelői ülés! Ez azt jelenti, hogy a hullámvasút működtetése egyedi szakértelmet igényelt, amit csak tapasztalt dolgozók végezhettek, miközben a hullámvasúton utaztak.
Bár a Vidámpark 2013-ban bezárta a kapuit, a hullámvasút egy csoda folytán megmenekült. A Vidám Park utódja, 2014-2015 között a Holnemvolt Park volt, amelynek a 2015-ös őszi bezárása három építmény kivételével megpecsételte az az attrakciók sorsát, ugyanis lebontották őket. A Körhinta, a Hullámvasút és az alatta megbújó Mesecsónak azonban a Fővárosi Állat- és Növénykert fennhatósága alá került, és műemléki védettséget élvez.
Gondolkodtál már azon, milyen érzés lehetett egy évszázaddal ezelőtt, egy ilyen hullámvasúton száguldani?
Most képgalériánkban megnézheted a még fénykorában lévő ikonikus hullámvasutat.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre