Az állatvédők szélmalomharcot vívnak. Mindaddig, míg az olcsó, papír nélküli kutyákra van kereslet, lesznek ilyen telepek. De aki ilyen helyről vásárol, nézze meg, hogyan "élnek" itt a kutyák.
Mintegy 15 állatvédelmi szervezet autói, a rendőrség és a Zala Vármegyei Kormányhivatal illetékesei vonultak ki a zalakomári Árpád utcába, ahol egy kívülről rossz állapotban lévő családi házban tartottak helyszíni szemlét.
Az udvaron mindent beborított a kutyaürülék, a ház nyitott ajtaja mögül orrfacsaró bűzt lehetett érezni. Az udvaron lévő omladozó garázsból keserves nyüszítés hallatszott, míg egy másik berácsozott ablakon épp egy kiskutya préselte ki a fejét. Tekintete mindent elárult. Ahogyan kinyíltak az ajtók, egyre több kutya került a szabad levegőre. Látszott az állatokon, hogy nagyon rossz bőrben vannak. A laikus számára is láthatóan kopott, feltételezhetően rühes bundával, koszosan kerültek elő a pince mélyéről. Néhány állat pedig egy másik melléképületben "raboskodott" szintén mocskosan, büdösen - írja a Zaol.
A ház jelenleg egy osztrák házaspáré, ők üzemeltették a szaporítótelepet. Az állatvédők még csak megsaccolni sem tudták, hány kutyára számíthatnak. Volt csivava, francia bulldog és még számos más fajta kutya is.
Kapin Richárd, Szurkolók az Állatokért Alapítvány elnöke elmondta: a vasi horrortanyák tulajdonosának, Brigitta M.-nek a felkutatása közben kaptak több címet is, köztük zalakomáriakat. - Az egyik ez az Árpád utcai ingatlan, ahová eddig a hatóság nem jutott be, de most együtt, közös erővel fellépünk a vélhetően illegális kutyaszaporítók ellen - mondta Kapin Richárd.
Ezenkívül két zalakomári ingatlant keresnek még fel, így együtt összesen akár 300 kutyát is találhatnak. Nyugat-Magyarországon Brigitta M. lehetett a milliárdos üzletlánc feje. Az állatvédők megelégelték, ezért egy cím után nem behúzták a féket, hanem ráléptek a gázra, és szeretnék felszámolni ezeket a telepeket. Talán végre rájönnek a szaporítók, hogy Magyarországon nincs értelme ennek a tevékenységnek.
– Az ilyen és ehhez hasonló horrortelepeken tartott és tenyésztett kutyákat 1500 és 2000 euró között árulták Európában – folytatta. – A korábban kimenekített kutyák közül többet bizonyos szocializáció után örökbe lehet fogadni. Reméljük, hogy a zalakomári ebeknek is jobb sorsuk lehet a jövőben.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre