A 2025-ös minimálbérről tárgyalnak a cégek és a szakszervezetek, kulcsfontosságú megbeszélés következik

A VG.hu írja, hogy a rossz negyedéves GDP-adat kapaszkodó lehet a cégek számára, hogy a minimálbér 2025-ös emelésének mértékét letörjék, de úgy tűnik, hogy a szakszervezeti oldal hajthatatlan. Egy új szakértői bizottság jött létre, az új kamarai vezetés pedig közben a béremelés kérdésében konzultációt indított.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke, Palkovics Imre nyilatkozott a portálnak, és elmondta, hogy november 18-án ül le újra tárgyalni a munkavállalói és a munkáltatói oldal hazánkban, hogy a jövő januártól hatályba lépő minimálbérről és garantál bérminimumról vitázzanak – illetve azt is elmondta, hol tart jelenleg a minimálbér 2025-ös emeléséről szóló megállapodás.

Palkovics Imre elmondta, hogy ugyan a legutóbbi GDP-adat alulmúlta a várakozásokat, a munkavállalói oldal változatlanul fenntartja az igényét a jelentős béremelésre jövő évtől – jelenleg egy hároméves bérmegállapodás megkötése a téma, ez pedig nem múlhat egy részstatisztikán.

Elmondta, hogy más statisztikákat, mint például a kivett osztalékról szólót szembe állítva a munkavállalók gyarapodásával, akkor az látszik, hogy utóbbiak lemaradásban vannak. Palkovics Imre szerint a magyarországi cégek kifejezetten jó állapotban vannak, ezt bizonyítja a vállalkozások hiteleinek és likviditásának aránya is.

– mondta, majd hozzátette, hogy a dolgozók által kért béremelés kitermelése bőven benne van a magyar gazdaságban, és „nem dőlünk be annak, hogy friss GDP-re hivatkozva ezt a cégek elodázzák”.

Így nőne a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-ben

Palkovics Imre szerint a sarokszámok eddig sem számítottak titkosnak, és azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér 2027-ig átlagosan évente 12 százalékkal növekedjen a következő bontásban: 2025-ben 10 százalékkal; 2026-ban 12 százalékkal; 2027-ben pedig 14 százalékkal.

Ettől a mértéktől 2-2 százalékkal maradna el a garantált bérminimum emelése, vagyis 2025-ben 8, 2026-ban 10, 2027-ben pedig 12 százalékkal nőne. 2023. december 1-je óta a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 ezer forint, vagyis egy 10, illetve 8 százalékos emelés azt jelentené, hogy 2025 januártól a minimálbér bruttó 293 480 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 352 800 forintra ugrana – írja a lap.

– olvasható a VG.hu-n.

Ökölszabály alapján Magyarországon ma körülbelül 750 ezer olyan munkavállalót tartanak nyilván, aki garantált bérminimumot keres és másik 250 ezret, aki minimálbért kap. Ezek alapján papíron összesen 1 millió magyar dolgozó érintett – ez a hazai aktív foglalkoztatotti kör nagyjából 20 százaléka.

Palkovics Imre arról is beszélt, hogy mindennek a kigazdálkodását segítheti, ha a munkaadói oldal az adókedvezmény (például a szociális hozzájárulási adó) mérséklését eléri a kormányzatnál – ez csak célzottan történhet, konkrétan megnevezve azokat az ágazatokat, amelyekben erre szükség van.

A lap azt is írja, hogy összeül a a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ami a vonatkozó jogszabály szerint illetékes a bértárgyalásokat lefolytatni a munkavállalók képviselői, a munkáltatók és a kormányzat bevonásával.

Ez tarthatónak tűnik, főleg, hogy ezek alapján már a megállapodás tervezete is elkészült, már csak le kell ülni és meg kell vitatni azt.

Újabb konzultációt hirdettek meg

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos kutatást és konzultációt tart novemberben, hogy a vállalkozások szélesebb körének véleményét is meg tudja ismerni a jövő évi minimálbér kérdéséről, mivel a bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével. A nemzeti konzultáció is kitér erre:

– tájékoztatott korábban Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Palkovics Imre is reagált a VG.hu-nak az MKIK kezdeményezésére: emlékeztetett rá, hogy a bértárgyalások, vagyis a minimálbér 2025-ös és a garantált bérminimum 2025-ös mértékének meghatározásában a VKF bír kompetenciával, közben pedig üdvözölte a kamara akcióját, mivel minél szélesebb körben születik egyetértés a jövő évi minimálbérről, illetve a garantált bérminimumról, annál könnyebb a betartatás.