Mint ismert, Magyar Péter a nyár közepén Budapesten az Ötkert nevű szórakozóhelyen ismeretlen nők elé guggolva, a földön négykézláb mászva keveredett végül büntetőüggyel végződő botrányba. Aztán mindenkit beperelt, aki megírta a történteket.
A Mandiner elleni perben azzal védekezett, hogy ő nem viselkedett botrányosan, nem zaklatott senkit. Azt találta mondani, hogy az ilyesfajta viselkedéshez hasonló, amikor tangót táncolnak Argentínában, hiszen az másutt akár zaklatás is lehet.
A bírósági jegyzőkönyv szerint így védekezett:
„Például Dél-Amerikában a tangó nevezetű tánc sokak számára itt, Európában erotikusnak számít, és lehet, hogy még zaklatónak is, a Mandiner tisztelt jogi képviselőinek is, viszont a világ nagy részén nem számít annak.”
Aztán még tovább fokozta, és rágalmazni kezdett:
Különböző kultúrákban, különböző táncok vonatkozásában más a megítélés, hogy mi számít zaklatásnak. Valószínűleg a Mandiner főszerkesztőségében más irányelvek vannak, a kokainos partikon is – egyébként kiskorúakkal folytatott szexuális cselekmények során –, ott valószínűleg magasabb az ingerküszöb.
Arról viszont nem volt hajlandó beszélni, hogy a még nagyobb botrány elkerülése végett a biztonsági őrök végül miért kényszerültek arra, hogy fizikai erőszakot, fojtófogást alkalmazva kidobják a szórakozóhelyről.
Nem beszélt arról sem, hogy folyik ellene – lopás és garázdaság miatt – a rendőrségi eljárás, amit mentelmi joga mögé bújva próbál elkerülni.
Mint ismeretes, a szórakozóhelyen Magyar Péter kicsavarta az egyik őt filmező vendég kezéből a mobiltelefonját, amit később, miután tántorgó léptekkel lement a Duna-partra, bedobott a vízbe.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre