Emiatt is veszélyes az áradás: súlyos betegségeket rejthet a víz!

Nem túl jó ötlet most a Duna vizében sétálni, pancsolni,, kutyát fürdetni és a gátakat is messzire kerülni kell, ha nincs ott dolgunk. Amint pedig elvonul az áradás, újabb veszélyekre kell felkészülni!



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.09.21.
árvíz vírus árhullám

A gátakra a napokban nagyon nagy nyomás nehezedik, ezért tilos megközelíteni azokat vagy felmászni rájuk. De nemcsak ez az egyetlen oka annak, amiért érdemes kerülni a katasztrófa-turistáskodást. Az áradó Duna emellett rengeteg szennyező anyagot is sodor magával: szemetet, tetemeket, fekáliát, baktériumokat, vírusokat, parazitákat, amik akár súlyos megbetegedéseket is okozhatnak. A legjobb tehát az, hogy akinek nincs dolga most a Duna környékén, az nem megy oda.

MK__3938 áradás
Nem túl jó ötlet áradáskor a Duna vizében sétálni, kerékpározni! Fotó: MK / Ripost

Ne katasztrófa-turistáskodjunk a Duna mentén!

Az Országos Rendőr-főkapitányság arra kéri az embereket, hogy ha nem indokolt, ne akadályozzák jelenlétükkel az árvízi védekezésben dolgozókat, ugyanis ezzel nemcsak hátráltatják a munkát, hanem saját testi épségüket is veszélyeztethetik. A vízügyi szakemberek szerint a töltések állapota napról napra változik a rájuk nehezedő víznyomástól, ezért tilos azokat megközelíteni, az áradó folyó ugyanis nagyon veszélyes és elsodorhat bárkit. Továbbá felhívják arra is a figyelmet, hogy a vízzel elárasztott részeken ne sétáljon senki, mivel a víz alatt veszélyes tárgyak lehetnek (pl. egy elmozdult csatornafedél), a vízparton pedig a meglazult gyökerek miatt akár egy szellő is könnyen kidöntheti a fákat.

Ezért is veszélyes egy áradás

Az árvizek nemcsak az ingatlanokra, állatokra és egyéb vagyontárgyakra veszélyesek, de közvetve vagy közvetlenül az emberek egészségére is. Az árvíz ugyanis mindent visz, ami az útjába kerül, ezért az áradó víz számtalan egészségkárosító dolgot tartalmazhat: a csatornákból, latrinákból, emésztőkből kimosott emberi fekáliát, állati tetemeket, mindenféle szemetet (akár ipari és egészségügyi veszélyes hulladékot), vegyszereket és egyéb káros anyagokat. Vagyis az árvizet szennyezett vízként kell kezelni, és ennélfogva fertőzésveszélyesnek mindent, amivel az áradás során érkezett víz érintkezett.

Fontos a megelőzés

  • Az elárasztott területeken vízzáró ruházatot, gumicsizmát, gumikesztyűt és akár védőszemüveget is viseljünk.
  • Az árvizes területen használt ruhákat a többi ruhától elkülönítve kell kimosni, és a védőfelszereléseket, de még a csónakokat vagy egyéb használati eszközöket is le kell tisztítani.
  • Még a sekélyebb részeken sem szabad mezítláb belegázolni a vízbe, vagy annak visszahúzódása után cipő nélkül rámenni a talajra.
  • Minden, a vízből mentett dolgot - még az állatokat is - tiszta vízzel le kell mosni - tanácsolja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNKGY).

Az árvíz után erre kell figyelni

Az árvíz elvonulása után rengeteg munka vár az érintett terület lakóira: az elöntött házakat, lakásokat és minden egyes tárgyat, használati eszközt fertőtleníteni kell. Itt is fontos gumicsizmát, védőoverallt vagy vízálló kötényt, valamint gumikesztyűt, a fröccsenő víz miatt maszkot, védőszemüveget használni. Emellett rendszeresen és alaposan kezet kell mosni meleg vízzel és szappannal. Ha vannak elhullott állatok, egerek vagy egyéb kártevők, azokat dupla zacskóba kell csomagolni, és ha erre lehetőség van, akkor a veszélyes hulladék tárolására kijelölt szemetesbe dobni. Mivel az elöntött ingatlanokban a penész is betegségek táptalaja lehet, ezért az összes helyiséget fontos alaposan kiszellőztetni és mindent kiszárítani. A fertőtlenítésnek nem csupán az épületekre és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjednie. A művelt mezőgazdasági területeket, legelőket azonban nem kell és nem is szabad vegyszerrel fertőtleníteni!

8G0A4895
Sokan kíváncsiak az áradó Dunára. Fotó: Ripost

Ezt tanácsolja a Nébih árvíz idejére

  • Az elöntött házak konyhaterei, raktárai – a többi helyiséghez hasonlóan – az ár levonulása után csak alapos takarítás és fertőtlenítés után vehetők újra használatba élelmiszertárolás, ételkészítés helyszínéül.
  • Az ételkészítéshez használt edényeket, eszközöket, élelmiszerrel érintkező felületeket alaposan le kell fertőtleníteni.
  • Azokat az eszközöket, amik biztonságosan nem fertőtleníthetők vagy nem főzhetők ki, ki kell dobni.
  • Az eredeti, sértetlen, vízzáró csomagolású élelmiszerek (pl. konzerv, fémdoboz, üveg, műanyag palack stb.) külső felszínük lemosása, fertőtlenítése, öblítése és szárítása után felbonthatók, fogyaszthatók.
  • Az árvíz által érintett kartondobozos, papírcsomagolású, celofánnal, fóliával fedett élelmiszerek, házilag készített befőttek nem biztonságosak, nem használhatók fel.
  • Az elárasztott kertben beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, különösen a zöldségek, bogyós gyümölcsök veszélyesek lehetnek, ezeket ne fogyasszuk el. 

A TikTokra kikerült olyan videó, ahol a Dunában fürdőző gyerekeket látni, pedig ez is veszélyes!

Mi lesz a rengeteg homokzsákkal az árvíz után?

Mivel az árvízzel érintkeztek, a homokzsákok is szennyezettnek minősülnek, és csak korlátozottan újrahasznosíthatók. A zsákokból a homok csak építkezésekhez használható, míg magukat a zsákokat hulladék és építési törmelék gyűjtésére, illetve más hasonló célokra lehet újrahasznosítani, élelmiszerek (pl. burgonya, zöldség, alma) gyűjtésére, tárolására nem – figyelmeztet az NNK. A homokot játszótereken, homokozókhoz még akkor is tilos felhasználni, ha az a megáradt folyó vizével nem érintkezett!

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás