Századvég: Az európai és a hazai közvélemény is ellenzi a migránsok kényszerbetelepítését

Az Európai Tanács 2024 májusában elfogadta – az Európai Parlament által áprilisban már megszavazott – migrációs paktumot, melynek részletes végrehajtási tervét június 12-én, Brüsszelben ismertette a nyilvánosággal Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos. A brüsszeli paktum egyebek mellett az illegális migránsok tagállamok közötti – jogilag kötelező erejű – szétosztásáról, illetve a befogadást megtagadó tagállamok pénzügyi megbüntetéséről rendelkezik. Ezenfelül az Európai Bíróság ítéletében 200 millió eurós bírság (továbbá a késedelem minden egyes napja után újabb 1-1 millió euró) megfizetésére kötelezte Magyarországot, amiért az elmúlt években nem fogadott be illegális migránsokat. A Századvég Európa Projekt-kutatása feltérképezte az Európai Unió migrációs paktumával, valamint az illegális bevándorlás megítélésével összefüggő lakossági attitűdöket Európában.

10-ből 6 európai nemet mond az illegális bevándorlók kötelező elosztására

Az Ylva Johansson brüsszeli biztos által bemutatott végrehajtási terv évente legkevesebb 30 ezer migráns áthelyezését tenné kötelezővé az Európai Unió tagországai között, azonban a kvóta a migrációs nyomástól függően emelkedhet. Fontos eleme a „szolidaritási mechanizmusnak”, hogy azon tagállamoknak, amelyek megtagadják az illegális migránsok befogadását, minden megtagadott befogadott után 20 ezer eurót (8 millió forint) kell fizetniük, vagy más „hozzájárulási lehetőségek” közül kell választaniuk.

A kutatás rámutat, hogy az uniós polgárok 60 százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba, míg a brüsszeli döntés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.

Ahogy a Századvég májusi elemzése kiemelte, a brüsszeli paktum elutasítóinak aránya Magyarországon a legmagasabb a vizsgált európai országok közül: a magyarok 85 százaléka nemet mond az illegális migránsok kötelező erejű betelepítésére. Ez utóbbi fényében nem meglepő, hogy Magyarország kormánya nem hajtja végre a szóban forgó brüsszeli döntést, mivel az ellentétes hazánk érdekeivel.

Európa-szerte csökken a biztonságérzet a migráció hatására

Fontos hangsúlyozni, hogy a brüsszeli elit az illegális migráció megfékezése helyett, annak legalizálásán, jogszerű mederbe terelésén munkálkodik. Ennek jegyében 2024 januárjában Ylva Johansson uniós belügyi biztos kifejtette, hogy „az Európai Unióba irányuló legális migrációnak évente egymillió fővel kell növekednie, hogy ellensúlyozni lehessen a blokk elöregedő munkaerejének csökkenését”. 

A bevándorláspárti brüsszeli akarattal szembeszegülő tagállamok – a jelek szerint – pénzügyi retorziókra számíthatnak. Az Európai Bíróság a június 13-án meghozott ítéletében az elmúlt évek bevándorlásellenes politikája miatt bírsággal sújtja Magyarországot. Az uniós testület a brüsszeli migrációs jogszabályok megsértésére hivatkozva 200 millió euró megfizetésére kötelezi hazánkat, amely a késedelem minden egyes napja után újabb 1 millió euróval emelkedik.

Az Európa Projekt kutatási adatai szerint kijelenthető, hogy szakadék húzódik a brüsszeli elit migrációs törekvései és az európai lakosság elvárásai között. A bevándorlásra inkább negatív jelenségként tekintők aránya – Portugália és Luxemburg kivételével – az Európai Unió valamennyi tagállamában meghaladja azon megkérdezettek hányadát, akik a migrációról pozitívan vélekednek, írja a Századvég.