A csernobili atomerőművet egy ott bekövetkezett baleset tett világszerte ismertté. Mi történt április 26-án az erőműben? Hogyan került radioaktív anyag a légkörbe? Íme a részletek!
Csernobil város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján fekszik. A város nevének jelentése: fekete üröm. 1986-ban ezen a napon Csernobilban nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, aminek az oka az ott üzemelő reaktor tervezési hibája, és a hozzá kapcsolódó emberi hozzá nem értés és felelőtlenség együttes hatása. A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és több biztonsági rendszer szabályellenes kikapcsolása okozta. Ezért robbant le a reaktortartály teteje, és ennek, valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezet grafittűznek a következménye a légkörbe kijutott sugárzó izotópok tömege és szétszóródása. A baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntöttek a város kb. 12500 lakójának kitelepítéséről. Becslések szerint a felrobbant erőműből kiszabadult veszélyes anyag körülbelül 0,02 százaléka hullott Magyarországra április 29. és május 5. között. A teljes kiszabadult radioaktív sugárzásnak pedig a 0,06 százalékát kaptuk Csernobiltól. Ez mindenképpen csak a töredéke az ukrán, fehérorosz és orosz területeket ért dózisnak.
Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a a szellemi tulajdon világnapja, amit először 2001. április 26-án ünnepeltek meg. Azóta a világnap megünnepelése Magyarországon is rendszeressé vált. Itthon minden évben ezen a napot adja át a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a Millenniumi díjat.
A Magyar Vöröskereszt véradást szervez pénteken 07.00–19.00 óra között a Közép-magyarországi RVK Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 19–21.), 12.00–18.00 óra között az Europeum Plazában (1088 Budapest, Blaha Lujza tér 5.) és 12.00–17.30 között a Sugár Üzletközpont II. emeletén (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.). Emellett szombaton is lesz véradás 10.00–15.00 óra között a katasztrófavédelmi napon, a Vajdahunyad váránál (1146 Budapest, Vajdahunyad sétány).
Mindkét finomított olajterméknél csökken a nagykereskedelmi ár – írja a holtankoljak.hu. Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, előbbi bruttó 3 forinttal, míg a gázolajért a kutakon bruttó 6 forinttal fogunk kevesebbet fizetni.
A köpönyeg.hu előrejelzése szerint pénteken napos, gomolyfelhős időre van kilátás. A szél délire fordul és megélénkül, ezzel megkezdődik a melegedés. 15–17 fok körüli értékeket mérhetünk. A hétvégén többórás napsütés valószínű gomolyfelhőkkel. Csak néhol alakul ki zápor. Tovább erősödik a nappali felmelegedés: szombaton 20, vasárnap már 23 fok is lehet.
A Hagyományok Házában április 26-án és május 10-én újra látható a Magyar Állami Népi Együttes tánckölteménye. Az Édeskeserű korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára. Az esemény további részletei itt olvashatók.
Április 26-án a híres pécsi Zsolnay Fényfesztivál varázslatos világa tölti meg élettel a Magyar Zene Háza földalatti kupoláját. A Hangdóm 360 fokos vetítővászna tökéletes hátteret biztosít ennek és még 20-féle másik különleges audiovizuális programnak, melyet babzsákokba mélyedve élvezhetünk. A program részletes leírása itt olvasható.
1994. április 27-én ünnepelték meg először a vakvezető kutyák világnapját. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
Morse amerikai festő és feltaláló, az elektromágneses távíró megalkotója 1791. április 27-én látta meg a napvilágot Samuel Finley Breese Morse néven. 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse akkor fél kilométerrel távolabb levő munkatársa adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat.
Április 27-én, szombaton újból izgalmas közösségi térré alakul a fővárosi Városliget: jön a XI. Országos Rendőr- és Tűzoltónap! Az egész napos programot az I. kerületi Szent György térről háromnegyed 9-kor induló rendőrségi konvoj és a III. kerületi Flórián térről induló tűzoltókonvoj Hősök terére tartó vonulása vezeti fel, majd a hivatalos programot a Városligetben 10 órakor Budapest rendőrfőkapitánya és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője nyitja meg a városligeti nagyszínpadon. A folyamatosan zajló programok moderátora Szécsényi András – Szecsó lesz. A részletes programok itt olvashatók.
Április 27-én, szombaton az ország 20 különböző pontján lehet birtokba venni az Aktív Magyarországért felelős Államtitkárság támogatásával és a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségének (SZEOSZ) szakmai koordinálásával elkészült rekortán borítású futóköröket. Helyszínek, versenykiírás és bővebb információ itt található.
A Föld napja után alig egy héttel, április 27-én újra kézművesek és növénykereskedők veszik birtokba a józsefvárosi Horváth Mihály teret. A vásárral egy időben, ugyanott rendezik meg a Józsefvárosi Közösségek Ünnepét, így az érdeklődők egy csokornyi változatos program közül szemezgethetnek majd. A részletes programok itt olvashatók.
Világszerte évente több mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben. Ezen a világnapon a földkerekség több mint 70 országában emlékeznek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről. A gyásznapot a világban 1996-ban tartották meg először, Magyarországon 1997-ben.
Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. 1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió-rendszerét, és 1928-ban kapott szabadalmat katódsugaras képbontója, azaz televíziója. 1929-től már a televízió-irányítású légvédelmen dolgozott, majd az angol Légügyi Minisztérium részére elkészítette egy robotrepülőgép prototípusát.
108 éve, 1916. április 28-án született Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros, aki kezdetben katonai kocsikat gyártott majd 1949-ben rátért a traktorok építésére. Az ötvenes években vásárolt magának egy Ferrarit, de elégedetlen volt vele, mert sokat kellett szereltetnie. Egyenesen Enzo Ferrarihoz fordult reklamációjával, de nem foglalkoztak vele. Ekkor határozta el hogy megteremti a Szuperkocsit ami még a Ferrarikat is felülmúlja.
1931-ben a régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a „Kék bálvány” című filmet és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula volt. Ez a film jelentette a magyar hangosfilm-korszak kezdetét.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre