Újabb dollármilliókhoz juthat a magyar baloldal

Újra jön a választási dolláreső – erre hívják fel a figyelmet elemzők a Mandiner cikke kapcsán. A portál arról írt, hogy az Action for Democracy nyílt pályázati felhívásokat tett közzé hivatalos oldalán. Azokat a szervezeteket támogatnák, amelyek – ahogy fogalmaznak – a demokráciák védelméért és újraépítéséért dolgoznak. Csatatérállamoknak nevezik például Magyarországot és Olaszországot is. Elemzők szerint a dollárbaloldalt pénzelő Action for Democracy ismét a közelgő uniós választások befolyásolására készül.

„Még júniusban is érkezett az Action for Democracytól több mint 400 millió forint” – egy interjúban szólta el magát, és ezzel a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb pártfinanszírozási botrányt robbantotta ki korábban a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter akarva-akaratlanul, de bevallotta: dollármilliókat kaptak az Action for Democracy nevű szervezeten keresztül az Egyesült Államokból a 2022-es választások előtt és után is.

Később titkosszolgálati vizsgálat derítette ki, hogy összesen több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről a baloldalhoz.

Márki-Zay Péter próbált védekezni: többek között olyan állításokkal, hogy az összeget nem kampányra fordították, a guruló dollárokról pedig a politikus azt mondta: az összeg mikroadományokból gyűlt össze.

A magyar baloldal hónapokon át tagadta, hogy tudott volna a külföldi pénzekről, élükön Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel. De rövid időn belül újabb elemmel bővült a botrány.

A titkosszolgálatok vizsgálata szerint több mint félmilliárd forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított ’99 Mozgalom számlájára is. A bűncselekménygyanús ügy miatt egy magánszemély és az OTP is feljelentést tett.

Hogy soha többé ne fordulhasson elő külföldi pártfinanszírozás Magyarországon, a parlament tavaly novemberben, kétharmados többséggel elfogadta a nemzeti szuverenitásvédelemről szóló törvényjavaslatot, aminek értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal is létrejött.

Ennek ellenére az Action for Democracy most az európai parlamenti választásokba is beleszólna – derül ki a Mandiner cikkéből.

A lap azt írja: nyílt pályázati felhívásokat tett közzé hivatalos oldalán az Action for Democracy, az Európai Unió polgárainak szavazati jogának erősítése címmel.

Kiírásukban úgy definiálják magukat, mint egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet, amely azokat a szereplőket támogatja, amelyek a demokráciák védelmében és újraépítésében járnak közben.

Kifejtették: főként olyan csatatérállamokban törekszenek demokratikus szereplők megerősítésére, mint Brazília, Magyarország, Olaszország vagy Lengyelország. Azt írták: „partnerséget vállalunk a demokráciát védő élvonalbeli szervezetekkel a valódi választások előmozdításáért.”

A portál idézi a szervezet pályázati feltételeit is. Itt – a többi mellett – szerepel olyan is, hogy a pályázónak meg kell felelnie minden helyi és amerikai szabálynak és szabályozásnak, beleértve a vonatkozó választási és kampányfinanszírozási törvényeket is, és teljes mértékben átlátható módon kell kommunikálniuk a kapott támogatásról.

A magát amerikai székhelyű nonprofit szervezetnek valló Action for Democracyról egyébként nemrég derült ki, hogy valójában Soros György áll mögötte – legalábbis, ami az anyagi támogatást illeti.

A kiszivárgott videókon maguk a szervezet tagjai beszélnek arról, hogy a magyar parlamenti választások idején is Soros Györgytől származtak a később guruló dollárokként elhíresült, tiltott pártfinanszírozási pénzek.

Eltűnt az internetről az Action for Democracy honlapja – erre pedig már a Tűzfalcsoport hívta fel a figyelmet. A portál szerint érdekes összefüggés, hogy pár nappal azután törölték a szervezet honlapját, miután annak vezetője elismerte: a baloldalt támogatták a magyar országgyűlési választásokon. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt: a baloldali politikusok hónapok óta szándékosan átverik a magyar embereket.

Eltűnt a világhálóról a néhány napja lebukott Action for Democracy honlapja – erről ír a Tűzfalcsoport. Ezt a portál vette észre, bő egy héttel azután, hogy az X közösségi oldalra felkerült több olyan, titokban rögzített videó, amelyen az amerikai szervezet vezetője és tanácsadói bevallották, hogyan is működik az NGO.

„Az ellenzéket támogatják. Ez a koncepció itt?” – szól a kérdés. „Hát, ezt soha nem fogjuk kimondani, nem reklámozzuk” – ezen a felvételen például Korányi Dávid, az Action for Democracy vezetője vallotta be, hogy a dollármilliókkal a baloldalt támogatták a 2022-es választási kampányban. Pedig a több mint négymilliárd forintnyi kampánypénzről korábban azt állították, hogy azt mikroadományokból gyűjtötték.

„Mindketten tudjuk, hogy kiről van szó, nagyon híres” – hallható a felvételen, a kijelentésre pedig egy megerősítő kérdés érkezik: „Sorosról beszélünk?” A válaszoló itt már nem köntörfalaz. „Igen” – egy másik nyilvánosságra került videón Eric Koch, aki szintén szoros kapcsolatban áll az Action for Democracyval, bevallja, hogy a szervezet pénzei egy vagy két embertől származnak. Rögtön ezután el is mondta, hogy egyikük Soros György.

„Még júniusban is érkezett az Action for Democracytól több mint 400 millió forint” – Márki-Zay Péter 2022-ben egy tv-interjúban vallotta be, hogy a baloldal dollármilliókat kapott Amerikából. Később titkosszolgálati vizsgálat derítette ki, hogy összesen több mint négymilliárd forint érkezett külföldről a baloldalhoz.

A baloldali pártok korábban védekeztek, hogy ők semmit nem tudtak az amerikai pénzekről.

A baloldali politikusok hónapok óta szándékosan átverik a magyar embereket – erről a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a Kossuth rádióban. Deák Dániel azt mondta: az elmúlt évek ellenzéki politikusai többször is lebuktak azzal, hogy nem mondtak igazat a külföldi pénzek eredetéről.

„Karácsony Gergely erre nagyon jó példa, mindig valamilyen kitérő választ ad. Először azt mondta, hogy nincs külföldi pénz a kampányában, sőt azt is mondta, hogy ez komoly baj is lenne, ha lennének ilyen pénzek. Aztán kiderült, hogy vannak, utána abba menekült, hogy ezek mikroadományok. Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy ezek magyar magánszemélyektől érkeztek, majd ezek a történetek, ezek az állítások szépen megbuktak.”

Deák Dániel emlékeztetett rá, hogy a baloldali pártok heves tiltakozással fogadták a Fidesz és a KDNP által végül megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt. Ezzel ugyanis elzárták azokat a kiskapukat, amiket a dollárbaloldal kihasznált az előző választáson.

Az X-en megjelent videókban Kati Marton, az Action for Democracy kuratóriumának elnöke igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy „Soros úr” volt-e a szervezet fő mecénása. Wesley Clark, a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka, az Action for Democracy tanácsadó testületének tagja pedig arról beszélt, „nincs Soros Györgyhöz fogható támogatója az Egyesült Államokban a magyar baloldalnak”.

Az Alapjogokért Központ egy cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy Kati Marton régóta „fontos funkcionárius” a nyílt társadalom hálózatában. A Soros-egyetem igazgatósági tagja és a Soros György által jelentős összegekkel támogatott Human Rights Watch munkatársa is volt. Soros Györgyhöz hasonlóan tagja a Council on Foreign Relations nevű befolyásos szervezetnek.

Úgy fogalmaztak: Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a külföldi támogatásokkal kapcsolatban a kezdetektől kiemelten hálálkodott Kati Martonnak, 2022 augusztusában azt mondta róla, hogy nagyon sokat tett a kampányuk sikerességéért.

A cikk kitért arra, hogy Wesley Clark igazgatósági tagja a Soros György által támogatott Atlantic Councilnak, a 2007-es demokrata előválasztáson Hillary Clintont támogatta.

Andreas von Rétyi Soros Györgyről szóló, 2017-ben megjelent könyvében azt írta: „a már ekkor Oroszország ellen szervezkedő Soros” kulcsszerepet szánt neki az ukrán hadsereg felfegyverzésében – közölte az elemző.

A most nyilvánosságra került felvételeken Korányi Dávid kiemelte – olvasható az elemzésben –, hogy az Action for Democracy olyan jogi besorolás alá esik az Egyesült Államokban, amely lehetővé teszi finanszírozóik kilétének eltitkolását, így „a befektetésük védettséget élvez”.

Korányi Dávid beismerése az elemző szerint arra utal, hogy a szervezet célja a titkolózás, illetve egy leplezett kormányváltó akció kivitelezése volt – olvasható a Riposton.