Nyugdíjak: íme az idei változások!

Szerző:
Szatmáry Tünde Katalin
www.ugyintezesazonnal.hu

Nagy várakozással telik az év első három hónapja a nyugdíjba vonulóknak: 2024. április elejéig jelennek meg az idei nyugdíj-megállapításhoz szükséges valorizációs szorzók – ennek ismeretében lehet pontosan kiszámolni a nyugdíjakat.

Aki most igényli meg, nyugdíjelőleget kap, amit később korrigálnak

Azok a nyugdíjra jogosultak, akik a nyugdíjszorzók megjelenése előtt igénylik ellátásukat, nyugdíjelőlegben részesülnek, hogy a megélhetésük biztosított legyen.  A gyakorlat szerint a nyugdíjelőleg általában a véglegesen megállapított nyugdíj összegének 75-80%-a. 

Az öregségi teljes nyugdíjhoz 20 év elismert szolgálati idő szükséges, a résznyugdíjhoz 15 év. 
A méltányosságinyugdíj-megállapításhoz elegendő 7,5 év szolgálati idő igazolása. 
Az idei végleges összegű nyugdíj megállapítására kizárólag a valorizációs szorzók hatályban lépése után kerülhet sor, ami a belföldi nyugdíjigények esetén a lakhely szerinti illetékes Kormányhivatalok feladatköre.
Ezt követően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból egy összegben kiutalja az előleg és a végleges nyugdíjösszeg közti különbözetet minden érintett részére.

Mekkora lehet idén a szorzó?

A nyugdíjszámításhoz szükséges idei valorizációs szorzókat a 2023. január és december közötti átlagkereset-növekedés határozza meg.  A Központi Statisztikai Hivatal jelentése előre láthatólag március elején jelenik meg. A tavaly érvényes valorizációs szorzó 17,5% volt, az idei várhatóan 13,9%-os mértékű lehet. 
Az idén 3,6%-os gazdasági növekedéssel számol a kormány, ami előrevetíti az infláció folyamatosan csökkenését is. Novemberben, ha az előrejelzések szerint alakulnak a gazdasági mutatók, nyugdíjprémium kifizetésére kerül sor.

Változtak a nyugdíj-megállapításra vonatkozó szabályok

Idén január 1-jétől módosultak a nyugdíjelőlegre, nyugdíj-megállapítási határidőkre és nyugdíjigénylésre vonatkozó szabályok. 
Az eddigi szabályok szerint a végleges összegű nyugdíjak megállapításának határideje április 15 volt. Az új rendelet szerint a végleges nyugdíjakat a nyugdíjszorzók megjelenésétől számított 15 napon belül kell megállapítani. 
Nyugdíjelőleget a Kormányhivatalok 30 napon belül abban az esetben állapítanak meg, ha az igénylő rendelkezik a nyugdíj-megállapításhoz szükséges jogosító feltételekkel, belföldön dolgozott 20 évet, és kizárólag a valorizációs szorzók hiányoznak a végleges nyugdíjösszeg megállapításához. Ennek az a célja, hogy a nyugdíjba vonuló időskori megélhetése a végleges nyugdíj folyósításáig biztosítva legyen.
A nemzetközi érintettségű nyugdíjügyekben az illetékes nyugdíj-megállapító osztály függő hatályú végzést küld a nyugdíjat igénylő részére, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a külföldi nyugdíjszerv válaszának beérkezését követően kerülhet sor nyugdíjelőleg megállapítására.
Leggyakrabban a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíját igénylő hölgyeket érinti ez a jogszabály, illetve azokat, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor vagy azt követően igénylik az ellátást, és nem rendelkezek belföldön szerzett és igazolt 15 év önálló szolgálati idővel.

Határozat helyett végzés érkezik a nyugdíjelőlegről – de van jogorvoslat

A nyugdíjelőleg megállapításáról tavaly határozatban értesült a friss nyugdíjas, de januártól erről végzésben fog.
Fontos, hogy a végzésben megállapított nyugdíjelőleggel kapcsolatban jogorvoslatnak van helye: ha a nyugdíjas nem ért egyet a megállapított nyugdíjelőleg összegével, a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be.   
Kevesen tudják, hogy nem szenved hátrányt az a nyugdíjba vonuló, aki álláskeresési járadékot, nyes-t (Nyugdíj Előtt Segélyt) kap, mert ha a nyugdíjalap meghatározásához számára az a kedvezőbb, hogy ezeknek az ellátásoknak az időtartamát figyelmen kívül hagyják (mivel ezek az ellátások kizárólag szolgálati időként kerülhetnek figyelembe vételre).
Szintén változás történt a rokkantsági jogosultsági feltételeknél: idén a korábbi szabályozással ellentétben nem kell egy napra sem megszüntetni vagy felfüggeszteni a kereső tevékenységet. 
Nem változott az előző évekhez képest az, hogy ebben az évben sem kell megszüntetni annak a belföldön és külföldön jelenleg is munkaviszonyban álló igénylőnek a munkaviszonyát, aki kérelmezi az öregségi vagy a nők kedvezményes öregségi nyugdíját.
A közszférás foglalkoztatások közül kizárólag azoknak nem kell szüneteltetni az ellátás folyósítását, aki szociális gyermekjóléti szolgálatnál, illetve köznevelési és szakképző intézményben áll jogviszonyban.
Érdemes megfontolni a nők kedvezményes öregségi nyugdíjba vonulási lehetőségét, mert idővel változhatnak a jogosultsági feletételek. 
Nyugdíjasnak Magyarországon kizárólag az minősül, illetve az jogosult térítésmentes egészségügyi ellátásra, aki nyugdíj-megállapító határozattal, illetve nyugdíjastörzsszámmal (nyugdíjas-igazolvánnyal) rendelkezik. 
A nyugdíjast ebből kifolyólag számos kedvezmény illeti meg. Sokan nem tudják, hogy a nyugdíjaskor elérése nem jelent nyugdíjasstátuszt.
Ha Ön úgy gondolja, hogy a nyugdíjba vonulás előtt kérdéseire választ szeretne kapni, illetve tudni a várható nyugdíja összegét, úgy érdemes szakemberhez fordulni, aki nemcsak tájékoztatást nyújt, hanem a megállapított nyugdíjhatározatban szereplő kezdő nyugdíj összegét szükség esetén át is számolja.

Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét?

Idén sem változott a nyugdíj összegszerű megállapítása, ami továbbra is az átlagember számára bonyolult, összetett, nehezen átlátható folyamat.
Fontos, hogy a ledolgozott éveket, vagyis a szolgálati időt naptári napra kiszámolva ismeri el a hivatal, amiről minden nyugdíjba vonuló a nyugdíjigénylést megelőzően minimum három évvel adategyeztető határozatban értesül. 
A nyugdíj-megállapítás lépései a következők, amennyiben az igénylő kizárólag Magyarország területén dolgozott. 
Első lépésként 1988-tól a nyugdíjba vonulás napjáig nettósítani kell az éves kereseteket.
Második lépésben fel kell szorozni a kereseti adatokat az adott év valorizációs szorzóival. (Ami idén március 31-ig fog a közlönyben megjelenni).
A számítás következő folyamata, hogy össze kell adni a valorizált nettó éves kereseteket és el kell osztani az elismert szolgálati idő naptári napok számával. 
Ebből megkapjuk a napi átlagkeresetet, amit ha felszorzunk 365-tel, akkor megkapjuk az éves átlagkeresetet. Ezután a kapott kereset összegét el kell osztani 12 hónappal, így kapjuk meg a havi nettó életpálya-kereset összegét. Ha a kapott életpálya-kereset összege 372 000 Ft és 421 000 Ft közé esik, akkor „degresszálást”, vagyis csökkentést kell alkalmazni. 
Befejező lépésként a nettó életpálya-kereset összege, valamint az elismert szolgálati évek száma (kizárólag a teljes évek számítanak, a hónapok, napok nem) szerint százalékos mérték alapján kerül meghatározásra az indulónyugdíj összege. Nagyon fontos, hogy nem az utolsó öt év átlagkeresete számít. Kiemelt jelentőségű, hogy az 1992. 03. 01. és 2012. 12. 31 közti időszakban a jogszabálynak megfelelően kizárólag járulékplafonig lehet erre az időszakra az éves keresetet a nyugdíjszámítás alapjául figyelembe venni.