Brüsszel a tagállamok szuverenitására tör

Az elemző azt mondta, a Fidesz ma már az egyetlen olyan párt Európában, amely 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Szemben az eredeti céljaikat, elveiket feladni kényszerülő más kormánypártokkal, koalíciós partner és rossz kompromisszumok nélkül képes kormányozni – közölte, hangsúlyozva, a Fidesz azt teszi, amit megígér a választóknak, minden társadalmi csoportban a legnépszerűbb párt, és minden csoportnak van is képviselete a párton belül.

Orbán Viktor pártelnök és az alelnökök újraválasztásáról szólva a szakember úgy fogalmazott, a ciklus második feléhez közelítve, bő fél évvel az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt a Fideszben nem látták időszerűnek a változást. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a stabilitás a Fidesz hatalmas értéke, begyakorlott módon tud felkészülni sokadik sikeres választási kampányára. Hiszen azt még rosszakarói is elismerik, hogy professzionálisan működő, a kampányokat ügyesen megszervező, a választásokon eredményesen szereplő párt – fűzte hozzá.

A Nézőpont Intézet vezetője kitért arra is, az utóbbi években a brüsszeli kormányzat arra törekszik, hogy elvegye a tagállamok meglévő szuverenitását. Amikor a magyar kormány és a Fidesz szuverenitásvédelemről beszél, a csatlakozási szerződés, illetve a legutóbbi módosítás, a lisszaboni szerződés szellemét védi szemben a föderalistákkal, az európai egyesült államokról álmodozó brüsszeli körökkel.

A szuverenitás legfontosabb kérdései között az évek óta az integráció egyik kulcstémáját jelentő migráció mellett olyan gazdasági kérdéseket említett az elemző, mint hogy kivel szabad vagy kivel nem szabad együttműködnie egy tagországnak. Hozzátette: a genderkérdés is olyan terület, melyet az összes európai jogszabály egyértelműen tagállami hatáskörbe sorol.

A 11 kérdésből álló nemzeti konzultáció a többi közt olyan lényeges kérdésekre irányítja rá a figyelmet, mint a migráció. Nagyon erős üzenetet küld Brüsszelbe, demokratikus felhatalmazást ad, ha milliók támogatják a kormány álláspontját – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Szavai szerint „ezt a nyelvet még értik Brüsszelben is”.

Amennyiben a nemzeti konzultáció sikeres, Orbán Viktor azt mondhatja a tárgyalóasztalnál, ezekben a kérdésekben nem hajlandó rossz kompromisszumokat kötni – közölte.

Az intézetvezető leszögezte, amennyiben a tagállamok egyértelműen kinyilvánítják akaratukat, bizonyos sorskérdésekben nem lehet megkerülni őket. A csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával, és az uniós költségvetés módosítása annak érdekében, hogy fegyvereket lehessen küldeni oda, olyan kérdés, amelyben a kormánynak határozott álláspontja van. Feltételezhető, hogy a magyar társadalom többsége is osztja ezeket.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi Ukrajna felvételét az Európai Unióba – tudatta az elemző. Úgy fogalmazott azonban: közvélemény-kutatásból van elég az Európai Unióban, nemzeti konzultációból kevesebb létezik, annak sokkal nagyobb az ereje a tárgyalóasztalnál.

– derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A magyar kormány 13. alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben. A konzultáció 11 kérdése közül az egyik a háborúban álló Ukrajna unióba való csatlakozására vonatkozik. Míg az EU brüsszeli vezetése egyre sürgeti az ukránok csatlakozási tárgyalását, a magyar kormány nem támogatja azt, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogai sérülnek, s nagy változtatásokra lenne szükség ahhoz az ukrán vezetés részéről, hogy ez az álláspont megváltozzon. A Nézőpont Intézet arra a kérdésre volt kíváncsi, hogy a magyarok milyen arányban értenek egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz.

A magyarok 62 százalékos többsége nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, s kevesebb mint fele annyian (26 százalék) értenek egyet vele.

A kormánypárti szavazók többsége egységes állásponton van, közel négyötödük (78 százalék) ellenzi Ukrajna csatlakozását. Nehéz feladat elé állítja azonban a baloldali pártokat a baloldali szavazók megosztottsága, miután ugyanakkora arányban tartják elfogadhatlannak (44 százalék) Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amekkora arányban támogatnák azt (44 százalék). Ráadásul a radikális jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk szavazótábora is egyértelmű véleményen van a kérdésben, miután 81 százalékuk ellenzi az ukránok belépését.

Még a kormány álláspontjával általában szemben álló fővárosiak 54 százaléka sem ért egyet az ukrán csatlakozással, szemben a budapestiek kevesebb mint harmadával (30 százalék), akik egyetértenek. Nincs olyan egyéb társadalmi csoport (nem, életkor, településtípus alapján), amely támogatná a szomszédos ország belépését.