„Na, ez az igazán ijesztő” – ezt a halálukat jelentő hangot hallották utoljára a Titan utasai

Már számos teória napvilágot látott arról, vajon mi történhetett a tragikus sorsú Titan merülőkapszulán azon a szörnyű június 17-i napon. A katasztrófa óta számtalan civil és szakember is megpróbálta rekonstruálni a kapszula utolsó útjának minden lépését, azonban eddig senki nem ismerte a pontos részleteket. 

Kiszivárogtatták az utolsó órák üzeneteit

Természetesen a háttérben gőzerővel folytak a vizsgálatok, hatóságok tucatjai és szakemberek százai nyomoztak az ügyben. Az utolsó üzenetváltásokról és a kapszula utolsó óráiról készült leírást és nyomozati anyagot azonban most valaki kiszivárogtatta, és egészében feltette az internetre, ahol videó formájában bárki megtekintheti. Így tett az amerikai mérnök Jeff Ostroff is, aki YouTube-on tette közzé észrevételeit az anyaggal kapcsolatban. Mint mondta: eddig ez a legvalósabb és vélhetően az igazi története annak a horrorisztikus napnak. 

– szögezte le a szakember.

Túl gyorsan süllyedt a Titan

Az első intő jel már húsz perccel a 8:01-es merülés után felbukkant: a kiszivárgott üzenetek szerint 8:21-kor a kapszuláról jelezték, hogy elérték a 756 méteres mélységet, ami azonban túl gyors süllyedést jelentett. A szakember szerint ugyanis a Titanic 3800 méteres mélységben heverő roncsaihoz egy merülőhajónak 2,5 órás merülési idővel, 25,33 méteres percenkénti sebességgel kellene ereszkednie. Ilyen gyorsaság mellett viszont ebben az időben a Titannak csupán 532 méteren kellett volna járnia. 

– magyarázta Ostroff, aki hozzátette, hogy a gyorsaság világosan látszott a merülés 51. percében is: ekkor a Titan 1934 méteren járt, az ideális sebességgel viszont csak 1292 méteren kellett volna tartania.

Roppanó hang volt az utolsó, amit az utasok hallottak

Az első riasztás 9:28-kor érkezett a kapszuláról. Nem csoda: Ostroff szerint az ekkor már 1200 méterrel volt mélyebben a szabályosnál, és egy órával előrébb tartott már, mint azt merüléskor szokás. Később a ballaszt kidobásával próbáltak emelkedni, de ez nem sikerült: a riasztórendszer itt már vörösen izzott és globális problémát jelzett, a kapszula pedig a ballaszt kidobása ellenére sem emelkedett.

– kommentálta. Itt már valóban nagy lehetett a baj, a leírás szerint ugyanis a kapszula ezután egy hátborzongató, roppanó hangot adott ki, melyet a fedélzeten utazók is jól hallhattak. És valóban: 9:46-kor, 3457 méteren megérkezett az utolsó riasztás is a hajóról: ekkor már tartalék akkumulátorra kapcsoltak, majd végleg elveszett a kapcsolat a hajóval.