A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban a legjelentősebb Luca napja. A naphoz számos hiedelem és népszokás kötődik.
Luca napján a lányoknak, asszonyoknak tilos dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén, de tiltólistára került ilyenkor a kenyérsütés is. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját. A Gergely-naptár bevezetése előtt erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája.
A december 13-hoz kapcsolódó legismertebb néphagyomány a Luca-szék készítése, amit ezen a napon kezdtek el, és szentestére kellett végezni vele, hogy az éjféli misén felállva rá, megláthassák a rejtőző boszorkányokat. Ehhez a naphoz kapcsolódóan nincs hiány a szerelmi, férjfogó és férjjósló hagyományokból sem. December 13. estéjén 12 gombócot főztek a férjre ácsingózó lányok, mindegyikbe papírcetlire írt nevet rejtettek, és a legelső, ami feljött a víz felszínére, megjósolta, hogyan fogják hívni a jövendőbelijüket. A másik eljárás az volt, hogy a 12 cetlit a párnahuzatba rejtették, majd karácsonyig minden nap látatlanul kivettek egyet és elégették, és ami végül megmaradt, az mutatta meg a jövendőbeli nevét. A december 13-án vízbe tett ág pedig ha kizöldült karácsonyig, azt jelezte, hogy a következő évben férjhez megy a lány, ami nemcsak neki volt öröm, hanem az egész családnak, amely a várható gyermekáldásban látta jövőjét. A szokásokhoz tartozik még, hogy december 13-án ültették a Luca-búzát, ami ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígéretét hordozta magában. Egyes helyeken még a mai napig él ez a hagyomány, ilyenkor a gyerekek, végiglátogatva a falu házait, mondókákkal kívánnak bő termést és jószágszaporulatot, amiért finomságokat kapnak cserébe.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre