Péntektől hivatalosan is száműzik az autósokat a Lánchídról?

"Péntek délutántól szabad a Lánchíd a buszok, a taxik és a kerékpárosok számára!" - jelentette be kedden Karácsony Gergely szmájlikkal megspékelt Facebook-posztjában. A poszthoz mellékelte a felújított két autós sáv képét, ahol azonnal szemet szúr, hogy a gépkocsik eddigi sávjai helyén kerékpáros nyomvonal felfestés díszeleg. A főpolgármester úgy tűnik, komolyan gondolja azt a korábban belengetett elhatározását, hogy végleg kitiltja az autósokat a Lánchídról.

"Szólnak érvek" az autósok kitiltása mellett

Karácsony Gergely 3 éve tervszerűen igyekszik kiszorítani az autósokat a belvárosi utakról, mert helyette biciklis paradicsomot álmodott a főváros hatalmas épületei közé. Az láthatóan nem zavarja, hogy a várostervezési szakemberek szerint Budapest adottságai ezt nem teszik lehetővé.

A főpolgármester májusban jelentette ki, hogy "szólnak mellette érvek", hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki a személyautókat. A felháborodás hatalmas volt, mivel ennek kapcsán egyáltalán nem konzultált a szakmai szervezetekkel, és nem végeztetett reprezentatív közvélemény-kutatást (csakúgy, mint közvetlenül előtte a pesti alsó-rakpart kapcsán).

A gépkocsik száműzését májusban azzal indokolta, hogy „a Lánchíd forgalma minimális a többi hídhoz képest”. Pedig nem kerülhette el a figyelmét, hogy a rosszul időzített hídlezárással az elviselhetetlenségig fokozta az - egyébként általa előidézett - fővárosi gigadugókat.

A Lánchíd lezárása illeszkedik a tervszerű autósüldözésbe

Karácsony 2021-ben épp a futball Európa-bajnokság idejére időzítette a hídlezárást, amit város a komplett közlekedési ellehetetlenítésével fűszerezett meg. Először jött az értelmetlen és átgondolatlan "emberkísérlet", a körúti biciklisávok felfestése. Majd szinte egyszerre rendelte el a legfontosabb közlekedési csomópontok felújítását, miközben a kapkodás miatt gyakran egyszerre zárták le a fő- és elkerülő utakat. Az amúgy is zajló belvárosi metrófelújítás idején fogott bele a pesti alsó rakpart átépítésébe, majd másfél éves halogatás után csak júniusban záratta le a Lánchidat.

A Lánchíd lezárását a Blaha Lujza tér felújítási munkálatai követték forgalomterelésekkel, betontömbökkel, sávlezárásokkal. Eközben kaotikus „forgalomcsillapítási” ötleteket próbálgatnak Erzsébetvárosban, és - a főútvonalak kivételével - 30 kilométer/órás sebességkorlátozást terveznek a budapesti utcákon. Amikor Karácsony Gergelyt a tarthatatlan közlekedési állapotokkal szembesítették, azt javasolta az autósoknak: „szálljanak ki a kocsiból, és menjenek gyalog”.

A főpolgármester már rakpartlezárás kapcsán is óriási ellenállásba ütközött

Ugyancsak nagy felháborodást keltett a budapesti autósok körében, amikor Karácsony Gergely bejelentette: 2023-ban, a 3-as metró felújításának végétől teljesen kitiltaná az autósokat a pesti alsó-rakpart a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszáról, sőt, még az is lehet, hogy a Margit hídtól kezdődne a lezárás. Úgy tűnik, a főpolgármester teljesen megfeledkezett arról, hogy a rakparti közlekedés legfontosabb célja, hogy tehermentesítse a – pont általa okozott – dugókkal sújtott fővárosi közlekedést.

A tervezet ellen tiltakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete és az Országos Taxis Szövetség is. A szakmai érvek ellen a főpolgármester mindössze azt tudta felsorakoztatni indokként, hogy „Budapest történelmi belvárosa sokkal több annál, hogy autópályaként tekintsünk rá”.

Az áttörés végül idén október végén következett be, amikor a főváros megállapodott az Autóklubbal (és néhány hozzájuk csatlakozott szakmai szervezettel), hogy az érintettek álláspontját szem előtt tartva valósítja meg a pesti alsó-rakpart fejlesztését, illetve vállalja, hogy tekintettel lesz a közlekedési hálózat egészének működésére. Az egyeztetéseket követően pedig megígérték, hogy tesztidőszakok is lesznek a végleges lezárás előtt.

5 milliárdot veszített a főváros a totojázás miatt

A Lánchíd felújítását az előző városvezetés kiemelt beruházásként kezelte. Azonban 2019 miután októberében Tarlós István helyét Karácsony Gergely vette át, a Lánchíd kérdése gyakorlatilag feledésbe merült. Közben a híd szerkezeti állapota folyamatosan romlott, és végül már félő volt, hogy olyan állapotba kerül, hogy egyáltalán nem lehet majd felújítani. Mire a főpolgármester észbe kapott, addigra a beruházás már több mint 25%-kal, azaz 5 milliárd forinttal került többe, mint az a Tarlós által korábban kiirt pályázatban szerepelt. Ráadásul úgy, hogy a tendert a korábban is esélyes cég, az A-Híd Zrt. nyerte el – csak éppen 5 milliárddal többért (21,8 milliárd helyett 26,75 milliárdért). Azt, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben milyen jól jönne ennyi pénz Budapestnek, talán nem kell részletezni.

Politikai nyomás lehetett a munkálatok csúszása mögött?

Tarlós István novemberben a Metropolnak azt nyilatkozta, egyszerűen nem talál magyarázatot arra, hogy miért csúszott másfél évet a Lánchíd felújítása.

"Annak a felújítása úgy elő volt készítve, hogy csak el kellett volna kezdeni. Nem hallottam, hogy erről mondott volna valaki valamit, ami műszaki és gazdasági értelemben értelmezhető lett volna" - mondta a volt főpolgármester, hozzátéve, hogy már-már képtelenségnek tűnhet, de az is lehet, hogy Karácsony Gergelyre valamilyen politikai nyomás nehezedett, hogy nem kellene ezeket a beruházásokat olyan gyorsan elkezdenie.