Újabb veszély leselkedik a Városligeti-tó halaira? A Nébih is megjelent a helyszínen

Azt ugyebár továbbra sem tudni, hivatalosan mi is okozhatta a múlt hónapban történt tömeges halpusztulást: a víz minőségét vizsgáló laboreredmények továbbra is váratnak magukra – addig is a Széchenyi Gyógyfürdő, valamint a Városliget Zrt. illetékesei előszeretettel mutogatnak egymásra. Ottjártunkkor szerencsére számos, az ügyben érintett hatóság és szervezet munkatársai is a helyszínen teljesítettek szolgálatot – és nem mindannyian voltak szűkszavúak – számol be a Bors.

Mit csinált a Nébih?

A lap munkatársai mikor megpillantották őket, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) emberei éppen a víz mellett térdelve készítették elő felszerelésüket. „Az áprilisban végbement ökológiai tragédiát követően halkórbonctani vizsgálatokat végeztünk, melyek negatív eredménnyel zárultak” – mondta el az illetékes szakember, aki kolleginájával együtt jelenleg a víz hőfokát mérte meg műszereivel. Egyértelmű, hogy a tó túlságosan meleg, ennek értelmében az érintettek meg is kezdték annak hűtését a Duna vizével, mely egy csövön keresztül érkezik.

Mit mond az Aranyponty?

A jelenlegi hűtés mellett a friss haltelepítést is végző Aranyponty Halászati Zrt. képviseletében Rácz Kristóf és csapata most is a vízben elszaporodott fonalalga kiemelésével foglalatoskodott, de készségesen fogadta érdeklődésünket. „Mint az jól látszik, már nem tömegesen pusztulnak a halak, mégis akad egy-egy halott példány” – kezdte a Borsnak a férfi, majd hamar hozzátette, hogy ezek az állatok minden bizonnyal ragadozó madarak áldozatául estek.

„A jelek alapján kormoránok végezhettek velük, akiket az újonnan érkezett, alig fél kilós növendék halak hozhattak lázba: a madarak lyukat ütnek az egyedek oldalába, kieszik a szemüket, és ha nem eszik meg őket, azok visszakerülnek a vízbe, majd rothadásnak indulnak” – magyarázta a szakember. Adta hát magát a kérdés, miszerint vajon a szomszédos fővárosi állatkert állománya garázdálkodik-e a környéken?

Mit gondol az állatkert?

A Bors beszélt is gyorsan az intézmény szóvivőjével, Hanga Zoltánnal, aki örömmel vette megkeresésünket – elvégre még csírájában fojthatta el az esetleges felelősségüket boncolgató, kibontakozóban lévő összeesküvés-elméleteket. „Muszáj leszögeznünk, hogy a kormorán őshonos madárnak számít Magyarországon, és minden olyan területen felbukkan, ahol friss haltelepítés történik” – mondta el az illetékes, ezzel is utalva arra, hogy habár náluk valóban szép számban élnek és fészkelnek ezek az állatok, azok akár a Dunáról is érkezhettek a tóra.

„Mi amolyan félvadasan tartjuk a kormoránokat, akik közül sokan már nálunk keltek ki a tojásból, ezért itt érzik otthon magukat, de valóban szabadon járhatnak-kelhetnek, amerre csak kedvük tartja” – mesélte a Borsnak Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy mindössze a röpképtelen egyedeket jelölik meg, azok azonban biztosan ártatlanok.

„Ugyanakkor furcsának tartanám, ha a madaraink máshol akarnák levadászni az élelmet, hiszen folyamatosan etetve vannak, és imádják az itt kapott zsenge kárászokat” – zárta a szóvivő, aki előtt az sem világos, miért ne ennék meg a zsákmányt a kormoránok, ha már egyszer megölték őket…?