Mutatjuk, mennyivel drágul jövőre az iskolai ebéd

A 2021. szeptember 1-je után megindított közbeszerzési eljárásoknál már kötelezően kell alkalmazni a 676/2000 kormányrendeletet, amit tavaly decemberben hirdettek ki, de egy év haladékot adtak ahhoz, hogy éreztesse hatását. Nyilvánvalóan azért, mert ez alapvetően átalakítja, megújítja az óvodák, iskolák és szociális intézmények részére biztosított étkezést. A cél egyértelmű: több kiváló minőségű, egészséges, magyar élelmiszer felhasználása a közétkeztetésben.

„Ezt a célt a Magyar Közétkeztetők Szövetségének tagjai is támogatják. Számos alkalommal kifejtettük álláspontunkat, és több javaslatot is tettünk az Agrárminisztérium számára, hogy miként lehetne növelni a magyar élelmiszerek arányát a közétkeztetésben” – mondta Kovács Bence, a szövetség elnöke.

A jogszabály alapján 2022. január 1-jétől a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60%-a hazai forrásból, vagy úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül beszerzett formában kerülhet a közétkeztetők konyhájába. Ez az arány 2023. január 1-jétől már legalább 80% lesz, ami további drágulást vetít előre. (Rövid ellátási lánc, amikor az élelmiszerüzem és a konyha között legfeljebb egy köztes szereplő lehet.) Ez a korábbi beszerzési láncolatok átalakulását is hozza. A szezonalitás, a tárolási és szállítási kapacitások átalakulása miatt ez a módosítás is drágulást okoz a piacon. A szakmai szervezetek számításai szerint 30–40%-kal növekedhetnek a nyersanyagárak és ezáltal a menza költsége. A képet, mármint a drágulás mértékét árnyalja, hogy 2020-ban a 7,2 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, míg a közétkeztetési szolgáltatások ára 3,75 százalékkal nőtt, azaz csak alig több mint annak a felével.

Az, hogy ebből a szülők mit fognak megérezni, csak az önkormányzatokon múlik, hiszen ők állapítják meg a fizetendő térítési díjakat.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége már egy ajánlással is előállt, mennyivel drágulhat jövő januártól a bölcsődei, óvodai, iskolai étkezés.