Sosem szabadul a londoni rendőr, aki elrabolt, megerőszakolt, majd meggyilkolt egy nőt

Wayne Couzens, aki a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot.

A 48 éves, kétgyermekes, házasságban élő Couzens - aki közvetlenül a bűncselekmény előtt 12 órás őrszolgálatot teljesített az Egyesült Államok londoni nagykövetségénél - csaknem 130 kilométer autózott megbilincselt áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott.

A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta.

Couzenst egy héttel később őrizetbe vették. A nyomozókat a bérelt autó vezette a gyilkos nyomára, a kocsi ugyanis több térfigyelő kamera felvételén feltűnt a bűncselekményekhez köthető helyszíneken.

Sarah Everard holttestét rendőrkutyák segítségével, Couzens őrizetbe vétele után egy nappal találták meg.

A londoni rendőrség történetében példátlan bűncselekmény országszerte hatalmas felháborodást és megdöbbenést keltett.

Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka személyesen irányította a vizsgálatot, és a csütörtöki ítélethirdetésen is jelen volt a londoni központi büntetőbíróságon.

Az eljáró bíró az ítélet indoklásában kifejtette: a rendőri jogosítványokkal visszaélve, magányos áldozat sérelmére elkövetett emberrablás, nemi erőszak és gyilkosság ugyanolyan súlyosságú bűncselekmény, mint a politikai, vallási, ideológiai ügyek előmozdításának ürügyén elkövetett gyilkosságok.

A Couzens által elkövetett bűncselekmény éppen ezért olyan kivételes súlyosságú, amely tényleges életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását indokolja, annál is inkább, mivel a bűntett megrendítheti a rendőrségbe vetett közbizalmat is - hangzott az ítélet ismertetésében.

Az angol-walesi büntetőjog általánosságban olyan esetekre korlátozza a tényleges életfogytiglani - vagyis a szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró - büntetések kiszabását, amikor az elítélt több embert, illetve rendőrt, börtönőrt vagy különös kegyetlenséggel gyermeket gyilkol meg, vagy ideológiai indíttatásból követ el gyilkosságot.

A törvény lehetőséget ad azonban tényleges életfogytiglani elzárásra egyéb olyan gyilkossági ügyekben is, amelyek a jogalkotás során előre nem látott körülmények között történtek és a bíró megítélése szerint súlyosságuk rendkívüli.