Kiderült a titok, hogyan tett csodát ez a járványkórház

Óriási a nyomás a kiskunhalasi járványkórházon a járvány harmadik hullámában, de most nagyobb eséllyel tudják megmenteni a betegeket, mint a járvány kezdetén.

„Ez most háború!”

„Két kifejezés gyakori nálunk: az »ultimum refugium«, vagyis végső esély, és a »vészhelyzeti alkalmazhatóság«” – mondja dr. Frei Norbert főorvos, az intenzív osztály megbízott vezetője. „Békeidőben minden terápiát tudományos igénnyel bizonyítani kell bevezetés előtt, de most háború van, egy új kórokozóval szemben harcolunk és emberéletek mentéséről van szó. Attól a pillanattól, hogy a lélegeztetőtubus bekerül a beteg torkába, általában 20 százalék az esélye a túlélésre. Ezt az esélyt akartuk növelni és ez felhatalmaz arra, hogy biztonságos, de Covidra nem kipróbált kezeléseket is alkalmazzunk. Minden módon megpróbálunk segíteni.”

„Felére szorítottuk a halálozási arányt”

Mióta egy új módszerrel a járvány második hullámában sikerült 80 százalékról 40-50 százalékra leszorítani a halálozási arányt, nagyon sok helyről keresik a kiskunhalasiakat, és ők minden kollégával megosztják az általuk kidolgozott protokollt és tapasztalatokat. A légzési nehézséget a Covid-fertőzés során az úgynevezett citokinvihar okozza, így a gyógyítás kulcsa ennek a megfékezése.

A módszer alapjának ötlete Molnár Józseftől, a szegedi egyetem professzorától származik.

„Ő volt az első főnököm és tanítómesterem” – mondja róla dr. Frei Norbert. „Súlyos bakteriális fertőzéseknél, vérmérgezéseknél alkalmaztuk az úgynevezett citokinmegkötő kapszulát, ami szépen elsimította az immunrendszer túlműködéséből fakadó úgynevezett citokinvihart. Adódott az ötlet, hogy miután itt is ez okozza a legnagyobb bajt, kipróbáljuk ezt az eljárást. Sajnos a covidos betegeknél ez önmagában nem hozta meg a kívánt eredményt. A járvány első két hulláma közötti nyugodtabb időszakban kollégáimmal tanulmányoztuk a nemzetközi szakirodalmat, és rábukkantunk a citokinmegkötés egy másik módszerére is. Ez a dialízisnek egy fajtája, a plazmavíz eltávolítása. Miután a citokinek egy része ebben a vízben van, kipróbáltuk a plazmavízcserét. 48 óra alatt jelentősen javult a betegek lélegeztethetősége, de utána visszaestek. Amikor azonban ezt a két módszert, a citokinmegkötő kapszulát és a plazmavíz-eltávolítást kombináltuk, az gyakran eredményesnek bizonyult, így sikerült több beteget meggyógyítani. Mindkét technika ismert, évek óta biztonságosan alkalmazott eljárás, csak a kettőt együtt tudtommal még sehol nem alkalmazták covidos betegeken.”

„Mérlegelje mindenki: kis szúrás a felkarba, vagy nálunk köt ki”

A végső megoldás dr. Frei Norbert szerint is az oltás. „Azt mérlegelje mindenki, mi között kell most választania: két kis szúrás a felkarba, vagy annak a kockázata, hogy nálunk köt ki!”

33 évesen lett osztályvezető főorvos

Dr. Frei Norbertet nagyon fiatalon, 33 évesen bízták meg a kiskunhalasi járványkórház intenzív osztályának vezetésével.

„Ijesztő érzés volt, nagy a felelősség, de sohasem futamodtam meg feladat elől” – mondja a kezdetekről. Kiskunhalason született, Szegeden szerzett diplomát, majd aneszteziológiai, valamint intenzív terápiás szakvizsgát, ott is dolgozott. Ezután Budapestre került az Országos Mentőszolgálathoz.

„Új kihívásra és más életformára vágytam” – indokolta döntését. – Szabadidőmben azonban vállaltam ügyeletet a kiskunhalasi kórházban, hogy ne szakadjak el az intenzív osztálytól.

A mentőszolgálatnál számos speciális képzésen, tanfolyamon vett részt, így például katasztrófamenedzsmentet, biológiai fegyverek elleni védekezést, higiéniát, vegyvédelmet tanult, a védőruha alkalmazása tehát számára nem volt újdonság. Sokoldalú képzettsége és az intenzív terápiában, valamint az életmentésben szerzett gyakorlata tette alkalmassá a különleges feladatra.

Egyre fiatalabbak kerülnek az intenzívre

Míg a második hullámban jellemzően a 60-70 éves korosztály került intenzív osztályra, most a 40-50-esek. Ottjártunkkor lélegeztetőgépen volt egy 28 éves férfi, egy 33 éves nő és egy 73 éves, egyébként egészséges sportoló is. Ennek egyik oka a főorvos szerint a brit mutáció nagyobb fertőzőképessége, másrészt már látszik az oltás hatékonysága: a legidősebb korosztály többsége be van oltva.

„Ezeknek a betegeknek, akik ide kerülnek, mi vagyunk az utolsó szalmaszál” – mondja dr. Frei Norbert. „Amikor ebből a szalmaszálból kötél lesz és visszahúzzuk őket az életbe, az hatalmas sikerélmény.”

Haragszik az oltáskritikusokra

A járványkórházban nap mint nap szembesülnek azzal, mire képes a SARS-CoV-2, és egyelőre nem tudják, miért hal bele az egyik ember, míg a másik tünetmentesen átesik rajta. A kórokozó megjelenése óta még csak egy év telt el.

„Valóban nem tudjuk, meddig véd a vakcina, de ameddig véd, addig nem vagyunk életveszélynek kitéve, ezt kellene megérteni” – hangsúlyozza dr. Frei Norbert. „Mindenki, aki bármelyik engedélyezett oltás ellen beszél, aki bárkit lebeszél az oltásról, emberéleteket veszélyeztet, ezért nagyon haragszom rájuk. Mi itt látjuk, mit kockáztat, aki nem oltatja be magát!”