Magyarországon rengeteg ember érintet a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben. Számukra nem mindegy, hogy melyik vakcinával történik az oltás. Fontos, hogy tiszta képet kapjon minden beteg arról, hogy milyen oltási protokoll alapján fogják megkapni a védőoltást, hiszen rájuk különösen veszélyes lehet a fertőzés. Az Országos Onkológiai Intézet, Facebook-oldalán tisztázta a védőoltással kapcsolatos kérdéseket.
„Az oltás nem okoz gondot a daganatos betegeknél sem, azonban elmaradása és a COVID-19 fertőzés, illetve szövődményei jóval nagyobb veszélyt jelentenek az Ön számára!” – írta az Intézet közösségi oldalán. Hozzátették: A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta megbetegedések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni.
A bejegyzésében ismertetik a különféle, hazánkban elérhető vakcinák: a Moderna, a Pfizer, az AstraZeneca, a Sputnyik V és a Sinopharm tulajdonságait.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Enyhe mellékhatások felléphetnek
Az Országos Onkológia Intézet kitér arra is, hogy a védőoltásoknak természetes jelenségei a mellékhatások, azonban az oltási reakciókra az oltóorvos is föl fogja hívni a figyelmet.
A vakcinák korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságos – hívták fel a figyelmet. Mellékhatások lehetnek: fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel tüneti kezelés alkalmazható.
Ezért van szükség a védőoltásra
Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására. A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.
Oltani lehet: hormonterápia, célzott (biológiai) terápia, műtét előtt egy héttel vagy műtét után bármikor.
Nekik nem adható
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az oltás várandós vagy szoptató nőknek, illetve gyermekeknek (Pfizer:16 év alattiak; a többinél: 18 év alattiak), valamint az AstraZeneca vakcina 60 évnél idősebb embereknek nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.
Mindegyik oltásnál kiemelendő, hogy alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket. Allergiás reakció esetén nem kapható meg az oltóanyag.
„Öt éven belül gyógyult, illetve jelenleg kezelés alatt álló daganatos betegek a rendelkezésre álló vakcinák közül a Szputnyik V oltóanyagon kívül bármelyiket megkaphatják, az előzőekben leírt oltási szabályok figyelembevételével.
A Szputnyik V vakcina - a tapasztalatok hiánya miatt - olyan személyeknek adható, akik a daganat eltávolítását vagy gyógyulását követően 5 éve daganatmentesek, kivéve a megfelelően kezelt bazálsejtes bőr rákot (bazalióma), illetve az emlő és a méhnyak nulladik stádiumú, in situ daganatát. Ezen esetekben nem kell, hogy 5 év elteljen, az oltás a kezelés befejezését követően megtörténhet.” – olvasható a tájékoztatóban.
A meggyógyultakat bármelyik vakcinával lehet oltani
„Legalább 5 éve gyógyult, daganatmentes személyek minden korlátozás nélkül megkaphatják bármelyik Magyarországon engedélyezett vakcinát - így a Szputnyik V vakcinát is.
A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében” – írják bejegyzésükben.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.