Újabb részletek derültek ki a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagáról, melyből Magyarország is rendelt. A fiatalok körében 95, a 65 év felettieknél 94 százalékos hatékonyságú koronavírus elleni vakcináról Karikó Katalin biokémikussal beszélgetett a Ripost.
Miközben Európa-szerte tombol a koronavírus-járvány, a héten két vakcinagyártó cég is benyújtotta engedélyezési kérelmét az EU-nak. A Moderna és a Pfizer–BioNTech is a magyar biokémikus, Karikó Katalin és amerikai kollégája, Drew Weissman szabadalma alapján készítette el az úgynevezett mRNS vakcináját.
Szakmai körökben a jövő oltóanyagaként emlegetik az mRNS-t, ami a koronavírus elleni, nanotechnológiás oltóanyag kapcsán kaphat nemzetközi ismertséget. De vajon hogyan működik?
„A vakcinában található mRNS a koronavírus-tüske fehérjéjét kódolja. Így a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírusfehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja „emlékező sejtként” túlél, ezért a védettség tartós” – árulta el a Ripostnak Karikó Katalin. Majd így folytatta: „A meglepetés az mRNS-vakcinánál az volt, hogy a 65 év felettieknél 94, míg a 65 év alattiaknál 95 százalékos hatékonyságot mutatott. Vagyis az időseket is olyan arányban védte, mint a fiatalokat, holott az idősek immunrendszere már „megkopott”, lassabban és gyengébben reagál” – meséli a biokémikus.
A Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltása úgy működik, hogy az első oltás után három héttel újabb injekciót kap az ember, azt követően egy héttel pedig már kialakul a védettség. De vajon miért kell kétszer oltani?
„Az első injekció különböző mennyiségű választ generál, sok esetben nem is mérhető az indukált ellenanyag. Ezt követi három héttel később az úgynevezett „emlékeztető” oltás, ami után nagyon megugrik az immunválasz. Ha a kezelés egy oltást tartalmazna, akkor a nagy dózis nagyon erős mellékhatásokat okozhatna” – magyarázta a Ripostnaknak Karikó Katalin.
Hozzátette: mellékhatások ritkán ugyan, de előfordulhatnak, s legfeljebb két napig tartanak. „A tesztelt emberek 2 százaléka említett fejfájást, de előfordulhat általános rosszullét és a beadás helyén bőrpír, esetleg izomfájdalom.”
„Eddig úgy tűnik, hogy az mRNS-vakcina nagyobb védelmet nyújt, mint a fertőzéssel szerzett immunitás, úgy, hogy a fertőzésen átesett betegeknek a védelmét is meghosszabbítja” – fogalmazott Karikó Katalin.
A Ripost teljes cikkéből az is kiderül, hogy krónikus betegeket is olthatnak-e vele.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre