Magyarország győzött

Az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kormányfője, Angela Merkel kancellár elfogadta Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feltételeit, ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai feltételek - különösen a bevándorlással és a genderkérdésekkel kapcsolatban - alapján próbáljanak megbüntetni országokat.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2020.12.09.
jogállamiság

Az Origo információi szerint a megállapodásban kiemelten szerepel az, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelet-tervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására (azon belül is saját alapvető politikai és alkotmányos berendezésére), valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra.

A megállapodás tervezete a következő pontokat tartalmazza:

  • Iránymutatást kell készíteni a rendelet alkalmazásának módszertanáról. Ezt az iránymutatást az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben kell hogy kidolgozza.
  • Ezt az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon. Ameddig a bíróság nem dönt, addig a Bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat.
  • A bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot a Bizottság, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások (például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás) nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.
  • Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a Bizottságnak azt mondania, hogy „a jogállamiság sérült”,BIZONYÍTANIA IS KELL, HOGY ENNEK NEGATÍV HATÁSA VAN AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉRE.
  • Homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható. Vagyis az elfogadott lista nem bővíthető, nem egészíthető ki. Ez A LISTA CSAK KONKRÉTUMOKAT TARTALMAZHAT, ÁLTALÁNOS HIÁNYOSSÁGOKRA NEM VONATKOZHAT.
  • Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal alapos párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat.
  • A Bizottság abszolút felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van-e az intézkedésekre, és VILÁGOSSÁ KELL TENNIE, HOGY SAJÁT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN HOZ DÖNTÉST, VAGY HARMADIK FÉLTŐL KAPOTT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN. EGYÉRTELMŰ, HOGY EZ A PONT A SOROS-SZERVEZETEK BEFOLYÁSÁNAK ÁTLÁTHATÓVÁ TÉTELÉRŐL SZÓL, ARRÓL, HOGY SOROS ÉS EMBEREI NE TUDJANAK TITOKBAN LOBBIZNI.
  • Ezt erősíti az is, hogy a Bizottság teljes felelősséggel tartozik a megállapításai és az azokat megalapozó információk pontosságával és relevanciájával kapcsolatban.
  • Az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a Bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, ezt meg kell indokolnia.
  • Ha az érintett tagállam ezt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell venni, és konszenzusra kell törekednie.
  • A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért 2021. január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak.
  • Mit ért el Magyarország?

    A kidolgozott megállapodással MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG A SZERZŐDÉSEK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA KÉNYSZERÍTI BRÜSSZELT.

    Egyértelműen deklarálták, hogy A RENDELET CÉLJA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉDELME A CSALÁSSAL, KORRUPCIÓVAL ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL SZEMBEN, NEM VONATKOZHAT HOMÁLYOS POLITIKAI ELVEKRE, PÉLDÁUL A BEVÁNDORLÁSSAL, VAGY A GENDERIDEOLÓGIA ELFOGADTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN.A megállapodás egyértelműen kötelezi Brüsszelt, hogy tartsa tiszteletben az országok szuverenitását, nemzeti identitását és hatásköreiket.

    Egyértelművé teszi a megállapodás azt is, hogy önmagában az úgynevezett „jogállamisági elvek” megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ezeket a kérdéseket ugyanis a hetes cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik.

    Hatalmas eredmény az is, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságnál megtámadhatja a rendeletet, és amíg a bíróság nem hoz döntést, a Bizottság semmilyen javaslatot nem tehet.

    A MEGÁLLAPODÁS EGYÉRTELMŰ GARANCIÁKAT TEREMT A POLITIKAI VISSZAÉLÉSEKKEL SZEMBEN.

    Nem lehet homályos általános hiányosságokra hivatkozni. Konkrét jogsértéseket kell feltárni, a lehetséges jogsértéseket előre listázni kell - ami nem kerül a listára, azt nem is lehet számonkérni.









    Top hírek





    Hírlevél-feliratkozás