Így lett a szabadság bástyája Haynau erődjéből

Az UNESCO 1987-ben a Gellért-hegyet a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt, Citadellástól a Világörökség részévé nyilvánította. A jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotú erődöt most kiemelt kormányzati beruházás keretében élesztik újjá.

A Haynau által, eredetileg nem a magyarok védelmére építtetett, soha be nem fejezett erőd és környezetének megújítását Fodor Gergely kormánybiztos irányításával a Várkapitányság végzi. A felújítási munkálatokhoz kapcsolódó régészeti feltárás során a szakemberek megtalálták a Gellért-hegyen az egykori Csillagda falmaradványait, amelyet videón is megnézhetünk.

A császár megvétózta

-Az volt a terv, hogy a Csillagdát elbontják, és úgy építkeznek. A császár azonban ezt megvétózta, ezért a Citadella erődje csak úgy épülhetett meg, hogy a falai nem lehettek magasabbak, mint a Csillagdának az észlelési szintje, hogy továbbra is kiláthassanak az égitestekre – tudtuk meg Fullár Zoltántól. A Várkapitányság régészeti csoportvezetője hozzátette, a mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtalálták, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián.

-Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló.

Együtt az ágyútesók

A Csillagda mellett a régészek kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak, de egy agyagpipa és a magyar királyságból származó érme ugyancsak előkerült. Feltárták annak az értékes első világháborús légvédelmi ágyúnak a lábazatát is, amilyenből összesen kettő maradt Magyarországon, és a „testvére” ma is az Anjou sétányon látható kiállítva a Hadtörténeti Múzeum előtt.

-Ők ketten voltak itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól – fogalmazott Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában készült, 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül.

Közpark és kiállítótér

A munkálatok a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos, vonzó és inspiráló állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel.

Csillagda

Az 1815-ben József nádor kezdeményezésére a Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben lebontották.

Citadella

Budapesten a Duna jobb partján, a Gellért-hegy tetején a középkorban csak egy kisebb őrhelye volt a megszálló török hódítóknak. A Gellért-hegy tetején álló erődöt az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1850-54 között Haynau építtette. A budai vár 1849-es ostromának tapasztalatai után, a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, ami alkalmas a külső ellenség visszaverésére és a forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezésére. 1850-ben I. Ferenc József 200000 forint költséget hagyott jóvá az erőd építésére. A Fellegvár terveit Emanuel Zitta altábornagy készítette, építői Kasselik Ferenc és Zitterbath Mátyás voltak. A 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 darab korszerű ágyút helyezhettek el. Az erődrendszer többi része soha nem készült el. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel hadi célját elvesztette a Citadella, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság.

Légvédelmi bunker és vendéglő

A II. világháborúban jelentős katonai objektum volt, német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált. Ekkor építettek egy háromszintes légvédelmi bunkert is alá. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, egy ideig szálló és vendéglő működött benne.