Hajdú Péter: Ma már nem stigma cigánynak lenni

Hajdú Pétert őszintén meglepték Pápai Joci szavai, aki kertelés nélkül kimondta, pályája elején nem sok reménnyel kecsegtették a zenei szakmában, mondván nem kell még egy Caramel, vagyis roma énekes. Joci ennek ellenére sem adta fel az álmai kergetését, és ha csak lassan is, de eltűnt Magyarországról az a fajta előítélet, ami megnehezítette számára az előre jutást. 

Pápai Joci: „Akiben van akarás, hit és tehetség, azt ma nem lehet elnyomni”

„Amikor 2004-ben elindultam a Megasztárban, akkor nekem azt mondták, hogy már van a Caramel, én pedig nem kellek még egy cigányként. Szóval éreztem régebben ilyen történeteket, de mára ez teljesen megszűnt. Nincs ilyen! Akiben van akarás, hit és tehetség, azt ma nem lehet elnyomni” – hallható a Beköltözve Hajdú Péterhez című műsor előzetesében. A Bors megkereste Hajdú Pétert, aki maga is úgy érzi, hogy a magyar társadalom rengeteget fejlődött ezen a téren, vagyis meghaladta önmagát. „Pápai Joci a felvételen elmondta, hogy ma már egészen más a helyzet itthon, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt volt. Ma már nem stigma cigánynak lenni, hanem büszkeség.”

„Joci elmesélte nekem, hogy honnan indult és mekkora harcokat kellett megvívnia, ahogy azt is, hogy mára megvan mindene, amire valaha vágyott. Nagyon büszke a származására és arra, hogy Magyarországon elérhette a céljait” - kezdte a műsorvezető.

Hajdú Péter: „Annak a cigány fiúnak én lettem az egyik jó barátja”

Hajdú Péter ugyanakkor azt is elárulta, hogy volt személyes tapasztalata a rasszizmussal. Kamaszkorában ugyanis volt egy barátja, akit sokan bántottak a származása miatt. „Ugyanakkor nem lehet és nem is szabad eltagadni, hogy igenis létezett itthon a rasszizmus. Én magam gimnazistaként találkoztam vele először. Volt egy cigány osztálytársam, akit sokan kiközösítettek a származása miatt. Egyik évben édesanyám azt mondta, hogy vegyünk a srácnak mikulásra valamilyen ajándékot. Ez a cselekedet is része volt annak, ahogy édesanyám az elfogadásra nevelt. Annak a cigány fiúnak én lettem az egyik jó barátja a kevesek közül, akik elfogadták őt. Többször jártam is náluk vendégségben és ott értettem meg, hogy a szegénység és a tisztesség között semmiféle reláció nincs. Az egész történet is csak abból a szempontból érdekes, hogy megmutatja, nem lehet és sohasem lehetett volna különbséget tenni ember és ember között, származása, vagy a vagyoni helyzete alapján.” 

 – jelentette ki a Frizbi TV műsorvezetője.