Megasztár: Szilágyi József elárulta, hogy miért mosolyog folyton

Azért mosolygok ennyit, mert nagyon szerencsés embernek érzem magam: van egy szerető feleségem, vannak gyönyörű szép gyermekeim, van minden nap mit enni, van mit fölvenni. Szóval én mindig megpróbáltam az életemben a boldogságra összpontosítani, a tisztaságra, a szeretetre, meg igazából azokra az emberi értékekre, amiket pénzért nem lehet megvenni. A Megasztárba se a pénzért, a hírnévért jelentkeztem, hanem azért, mert az emberek lelkére szeretnék hatni a zenén keresztül

Nekem soha nem volt büdös a munka sem. Mindig leültem az elesettek mellé, hogyha arról volt szó, segítettem nekik, én mindig ott voltam, ahová a Jóisten küldött engem. Volt azért olyan időszakom az utóbbi időben, hogy kezdtem elgyengülni, de olyankor tudta a Jóisten, hogy hova kell tennie, megmutatta az utat, amerre folytatnom kell [...] Gyerekkoromban a nyírbátori református templomba jártam, emlékszem, hogy fellépéseim is voltak ott Mártika nénivel. A hit végig kíséri az egész életemet, és most ugyanabban a szellemben nevelem a gyermekeimet, mint amilyet én is kaptam édesanyáméktól. Hiába a cigánytelepen nőttem föl, édesanyám mindig megpróbált engem védeni a rossz dolgoktól. Úgy nevelt, hogy tisztelettudó legyek mindenkivel. Én soha nem bántottam senkit, mindig tiszteltem, szerettem mindenkit még gyerekként is. Habár nem mindig kaptam vissza ezt a szeretetet, meg ezt a tiszteletet, de mégis meg tudtam maradni embernek. Bárhová is sodorjon az élet, mindig meg kell tanulni embernek maradni. Lehet ez a Megasztár vagy bármilyen más élethelyzet, az emberség, a tisztelet, ami nagyon-nagyon fontos, és az alázat embertársaink felé.