Kitálalt a Fradi-edző: a Real Madridot hagyta ott az Újpestért

Játékosként megjárta a Real Madrid B-csapatát is, edzőként most nevelőegyesülete, a Fradi NB III-ban szereplő B-csapatát dirigálja Korolovszky Gábor. A fiatal edző a Magyar Nemzetnek adott interjút a nem mindennapi fordulatokban gazdag, kalandos pályafutásáról.

A 44 éves, 6-szoros magyar válogatott Korolovszky többek között elmondta, hogyan került anno, 19 éves korában (1999 nyarán) a Real Madrid tartalékcsapatához, majd hogyan tért vissza onnan Magyarországra, a Fradi-rivális Újpesthez.

– Amikor elküldött az Egervári Sanyi bácsi kettős játékengedéllyel a BKV-ba, az NB III-ba, Dajka László volt ott az edző. Nagyon jó csapatunk volt, az edzővel is hamar megtaláltuk a közös hangot, látott bennem valamit. Ez volt 1998 őszén, 1999 tavaszán pedig egyszer csak hívott, hogy 

Kimentünk, Dajka Laci is kiutazott velem öt napra, ezért a mai napig hálával és köszönettel tartozom. Próbajátékon szerepeltem, hazajöttem, majd a nyáron szólt, hogy megvesznek. Így kerültem ki, de ott már nem volt egyszerű: nem úgy volt, hogy azonnal aláírtam, kint edzettem négy hétig a Real Madrid B-vel úgy, hogy nem volt szerződésem. Az utolsó utáni pillanatban végül megvettek 120 ezer dollárért, viszont nem léphettem pályára a Real B-ben, mert az akkori szabályok szerint a spanyol harmadik ligában nem játszhatott EU-n kívüli játékos. Kölcsönadtak a Toledónak egy évre – emlékezett vissza Korolovszky.

A toledói kölcsönjáték után még három évig kötötte szerződés a Realhoz, mégis inkább Újpestre igazolt.

– Hátra volt még három évem, mehettem volna máshova, hiszen szóba került a Getafe és a Leganés is, ám nem volt menedzserem, ez nem könnyítette meg az ügyet. Közben az Újpest megkeresett 2000 tavaszán; elsőre még nemet mondtam, ám hamarosan újra hívtak. A Real ekkor azt mondta, hogy elmehetek kölcsönbe még egy évre valahova, ha van ajánlatom, játsszak akár Magyarországon is, aztán térjek vissza 2001 nyarán, utána maradhatok Spanyolországban. Csakhogy az Újpest végleg szeretett volna megvásárolni. 

Nem volt senki segítségem, magamtól, a barátaimmal beszélgetve döntöttem el, hogy mi legyen. Azt is hozzá kell tenni, hogy akkor úgy láttam, nem nagyon van sanszom ott játszani. De legalább kiválóan megtanultam spanyolul, ez pedig az egész életemet végigkíséri. Felnőttebb lettem sokkal abban az egy évben – mondta Korolovszky Gábor.

A teljes interjút ide kattintva olvashatod el.