Lehetett-e kapcsolat a cselédség és a prostitúció között?

A cseléd szó jelentése egyszerű: háztartási alkalmazott, főként nő, aki javarészt házimunkát végez, mos, főz, takarít. Mögé nézve azonban különös és nagyrészt ismeretlen világra bukkanhatunk, amelyet érdemes közelebbről is szemügyre venni.

Hogyan és mikor jött létre a cselédség intézménye Budapesten?

Kiből válhatott cseléd, és kik fogadták fel őket?

Milyen volt a viszonyuk a háziakkal?

Milyen munkát végeztek? Hogy teltek a mindennapjaik?

Milyenek voltak a munka- és életkörülményeik?

Hol éltek, dolgoztak és aludtak? Mit ettek? Volt-e szabadidejük?

Milyen sors várhatott rájuk?

Tömérdek elgondolkoztató kérdés. Megtudjuk, melyik írónk édesanyja volt cselédlány egy olyan háznál, ahol az ügyvéd fiatalúr megszerette, és a tizedik gyermekük születése után végre feleségül is vette. Az érdeklődők megismerkedhetnek Mágnás Elza hátborzongató igaz történetével, amelyet csak további kérdések tetéznek:

Kik voltak a cupringerek, vagy az angyalcsinálók?

Mit tartalmazott a cselédkönyv?

Védte-e jogszabály a cselédek érdekeit?

Mit jelentett a „cselédmizéria” kifejezés?

Hol volt, és milyen szerepet töltött be a cselédkorzó?

Miért hívták a cselédlányokat Marinak, ha valójában nem is ez volt a nevük?

Hol helyezkedett el, és mire szolgált a cselédlépcső és a cselédszoba?

Mitől vált hírhedté Fedák Sári szobalánya?

Lehetett-e kapcsolat a cselédség és a prostitúció között?

További részletek itt.

Időpont: február 13., 10.30