Érdemes-e katásnak maradni az új szabályozás után is?

2021. január 1-jétől életbe léptek a katás adózókat érintő szigorítások, ráadásul a NAV szigorúbb ellenőrzéseket ígér. De mint mindig, most is van megoldás.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2021.03.31.
pénzügy

A K&H szakértői összegyűjtötték, hogy kinek lehet érdemes váltani, és ha erre kerül a sor, milyen egyéb adózási formák állnak a jelenlegi katások rendelkezésére.

Helló, kata vagyok...

A 2021. január 1-jén életbe lépett kata adózás szigorítása egyaránt kihívás elé állíthatja a kisadózókat és partnereiket. A szabályozás értelmében az idei évtől többek között 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki.

Jól át kell gondolni, váltunk-e (Fotó: MTVA/bizományosi: Faludi Imre)

Kinek érdemes katázni?

A kata adózás továbbra is jó opció lehet azok számára, akik – belföldre vagy külföldre történő számlázástól függetlenül – magánszemélynek számláznak. Továbbá azoknak sem érdemes váltani, akiknek az éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, és nem származik több mint 3 millió forint értékű bevételük egy kifizetőtől vagy kapcsolt vállalkozástól, ahol többek között többségi tulajdon vagy közös ügyvezetés áll fenn.

 

B és C opció: átalányadó vagy tételes költségelszámolás

Amennyiben egy katás egyéni vállalkozó adózási formát szeretne váltani, akkor az átalányadó vagy a tételes költségelszámolás közül választhat.

1. Átalányadó: az adózás a bevétel alapján történik, az adót és a járulékokat pedig egy meghatározott értékhatárig – az alapesetben évi 15 millió forintig – a bevétel 60 százaléka után kell megfizetni. Előnye, hogy év közben is bármikor választható, arra azonban figyelni kell, hogy az alapesetben, a nettó 15 millió forintos bevételi értékhatárt időarányosan ne haladjuk meg.

2. Tételes költségelszámolás: a kiadásokat költségszámlákkal kell igazolni, és az így gyűjtött, kizárólag a vállalkozás érdekében felmerülő, elismert költségek csökkentik a bevételt, a nyereségadó pedig ezen különbözet után fizetendő. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy az osztalékadót is fizetni kell, és ha nem rendelkezünk máshol biztosítási jogviszonnyal, akkor a minimálbér vagy garantált bérminimum utáni további adó és járulék is a vállalkozót terheli.

 

Társas vállalkozásoknak

Azok, akik társas vállalkozással rendelkeznek, szintén két lehetőség közül választhatnak.

1. Társasági adó: ebben az esetben a bevétel és a költség különbözete után kell adózni, de osztalékot nem kötelező kivenni a cégből, így osztalékadó sincs. Illetve ha nincs máshol biztosítási jogviszony, a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni adót és járulékot a vállalkozónak kell fizetni.

2. Kisvállalati adó (kiva): előnye, hogy nincs nyereségadó, valamint a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett az alacsonyabb kiva fizetendő, amit ha a tulajdonosok kiveszik a nyereséget, akkor a szokásos mértéken felül, az osztalék után is meg kell fizetni. Azoknak érdemes tehát ezt a megoldást választani, akik több munkavállalót alkalmaznak, a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, továbbá nem vesznek fel osztalékot és bankszámlán történnek pénzmozgások.

Egyeztess szakértővel! Fontos azonban kiemelni, hogy mivel minden kisadózó helyzete egyedi, mindenképpen javasolt szakértővel egyeztetni a váltás előtt. Hiszen mindegyik vállalkozási forma és adózás nagyban függ a várható bevételtől, elszámolható költségektől és az igénybe vehető kedvezményektől.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás