Trump kampányaiban dolgozott a jelentős FIDESZ előnyt mérő kutató

A Donald Trump amerikai elnöknek már több mint egy évtizede dolgozó közvélemény-kutató szerint ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatottságából, valamint abból lehet kiolvasni, hogy a magyarok többsége a 2010 óta hatalmon lévő kormányfő újrázását valószínűsíti.

Szeptember 10. és 14. között készített közvélemény-kutatást az Index számára John McLaughlin, a McLaughlin & Associates amerikai közvélemény-kutató cég vezetője.

A kutatásban a magyarok pártpreferenciája mellett azt is vizsgálták, mik a magyarok várakozásai a magyar gazdaság helyzete kapcsán, valamint ki lehet a soron következő, leghamarabb 2026. április 12-én tartott parlamenti választások után az ország miniszterelnöke.

McLaughlin a jövőben havi rendszerességgel közöl majd kutatásokat az Indexen, emiatt a kutatás hátteréről, módszertanáról, valamint az ő szakmai életéről kérdezték.

Ronald Reagant segítő önkéntesből Donald Trump közvélemény-kutatója

McLaughlin már több mint négy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik: először még az 1981 és 1989 között az elnöki pozíciót betöltő Ronald Reagan, korábbi színészből vált republikánus politikus kampányában volt önkéntes, majd később a Magyarországon is ismert, a Fideszt korábban segítő kampányguru, Arthur Finkelstein cégénél dolgozott.

– emlékezett vissza McLaughlin, aki elmondta, 1980-ban önkéntesként segítette Ronald Reagant, majd 1982-ben Finkelstein – akivel egészen 2017-es haláláig barátok voltak – munkát ajánlott neki, vagy ahogy ő látta: „Arthur felajánlott egy lehetőséget, ahol a hobbim és az önkéntes munkám válhatott a megélhetésemmé.”

Kilenc évet dolgozott Finkelstein cégénél, ami alatt elmondása szerint sokat tanult tőle: jó mentorának és tanárának tartja, a tőle elsajátított tudás pedig segített saját cége beindításában is.

Cége, a McLaughlin & Associates az elmúlt több mint 30 évben számos republikánus jelölt kampányát segítette, és 2011 óta Donald Trump amerikai elnöknek is készítenek közvélemény-kutatásokat vagy adnak tanácsot. De az amerikai jobboldal mellett külföldön is segítették jobboldali jelöltek kampányát – például a brit Konzervatív Pártnak, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, de honlapjuk tanúsága szerint 2018-ban Orbán Viktor újraválasztási kampányában is adtak tanácsot - írja az Index.

Trumpnak mindhárom elnökjelölti kampányában részt vett, és a mai napig ad tanácsot az amerikai elnöknek,

valamint Trumppal szövetséges szenátor-, képviselő- és kormányzójelöltek kampányain is dolgozik. Elmondta, legutóbb pár nappal ezelőtt beszélt az amerikai elnökkel.

Mint a Trumpnak való munkájának kezdetére visszaemlékezett, a későbbi republikánus elnök még 2011-ben kereste meg egy kollégáján keresztül, amikor Trump azt mérlegelte, hogy elinduljon-e a regnáló Barack Obama demokrata elnökkel szemben a 2012-es elnökválasztáson.

Annak ellenére, hogy több héten keresztül dolgoztak Trump lehetséges kampányán, végül az akkor még ingatlanmágnásként és műsorvezetőként ismert Trump úgy döntött, még nem indul el, mivel attól tartottak, ebben az esetben valószínűleg levennék a műsorról a The Apprentice című főműsoridős realitysorozatát.

Ezt arra alapozták, hogy a múltban így járt Steve Forbes, amikor 1996-ban és 2000-ben is megpróbálta megszerezni a republikánus elnökjelöltséget, vagy Arnold Schwarzenegger filmjeinek ismétlését is levették a műsorról, amikor az osztrák származású színész 2003-ban elindult, majd megnyerte Kalifornia kormányzói székét.

Nemcsak a kérdés, de az is számít, kitől kérdeznek

McLaughlin az amerikai Fordham Egyetemen szerzett mesterdiplomát pénzügyi és kvantitatív módszerek szakirányon, amiről kiemelte, nagyon erős statisztikai tudást igényel. Tanulmányainak és Finkelsteinnek köszönhetően válhatott közvélemény-kutatóvá.

Az amerikai közvélemény-kutató úgy látja, az utóbbi időben megnőtt a közvélemény-kutatások száma, és

szerinte nagyon sok az általa csak „PR-kutatásnak” nevezett, szerinte a választók befolyásolása céljából készített kutatás.

Példaként a 2024-es amerikai elnökválasztás napja előtt pár nappal közölt Des Moines Register kutatását nevezte meg, ami Iowában Kamala Harris demokrata elnökjelölt 3 százalékpontos előnyét mutatta, azonban végül Trump 13 ponttal győzött az államban. Szerinte a Des Moines Register és a többi „PR-kutatás” is online mintavétellel zajlik, a rossz adatfelvétel, valamint az adatok rossz súlyozása miatt pedig téves következtetésre juthatnak, vagy pedig céljuk eleve a közvélemény befolyásolása lehet.

Annak ellenére, hogy változott a világ és a technológia, cége továbbra is telefonos mintavétellel dolgozik, és kizárólag a választáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők adatait veszik figyelembe.

Ezeknek az oka, hogy az online kutatásokban szerinte nem súlyozzák eléggé a republikánus szavazókat, mivel ilyen mintavétellel kevesebb republikánushoz húzó szavazót tudnak elérni, ráadásul mivel szerinte Amerikában sokaknak fizetnek azért, hogy kitöltsék a kérdőíveket, ezért gyakran olyanok is részt vesznek a pártpreferenciát vizsgáló kutatásokon, akik végül el sem mennek szavazni.

– fogalmazott McLaughlin, aki kifejtette, milyen modell szerint készítik a kutatásokat.

A modelljüket a korábbi választásokon elért eredmények alapján állítják fel, azaz megnézik, hogy az adott körzetben mekkora volt a választói részvétel, ők hogyan szavaztak, valamint a szavazók demográfiai és szociológiai adottságait is figyelembe veszik. Ez alapján állítják össze, milyen kvótáknak kell megfelelnie a kérdőívek kitöltése során nemre, életkorra, iskolai végzettségre és régióra, majd pedig egy cégtitok miatt nem részletezett módon ellenőrzik az adatok pontosságát. Modellje ugyanakkor valamekkora véletlenszerűséget így is tartalmaz.

Kutatásaik szerinte emiatt pontosabbak, és példaként azt említette, hogy cége már az Egyesült Államok Afganisztánból való 2021-es kivonulása után is hibahatáron belül Donald Trump országos előnyét mutatta Joe Bidennel szemben, ahogy a republikánus előválasztás során, valamint a Joe Bidennel folytatott vitáját megelőzően is.

Ez a nagyjából kétpontos előny pedig megmaradt egészen a választásokig, ahol Trump végül kétmillió szavazattal többet kapott az időközben Biden helyére lépő Kamala Harrisnél – ez összesen 1,5 százalékponttal jelent többet.

McLaughlin szerint Magyarországon könnyebb az adatfelvétel

A nemrég az Indexen közölt kutatásról McLaughlin elmondta, ott is a modelljük alapján végezték a mintavételt, azaz csak azok preferenciáit mérték meg, akik a választáson való részvételüket biztosra vagy inkább valószínűre mondták egy most vasárnap esedékes választáson.

A McLaughlin & Associates felmérése szerint egy most vasárnapi választáson a Fidesz–KDNP listájára a magyarok 43 százaléka szavazna.

Szerinte a telefonon elvégzett kutatások pontosabb eredményt mutatnak, mivel véleménye szerint az online kérdőívek elfogultak – ugyan konkrét példát nem említett, de úgy gondolja, hogy Magyarországon is megjelentek az általa csak PR-kutatásnak nevezett, a közvélemény befolyása céljából közölt kutatások.

McLaughlin szerint Magyarországon annyival könnyebb az adatfelvétel, hogy Amerikával ellentétben idehaza szívesebben mondják el az emberek a véleményüket a közvélemény-kutatóknak, valamint eleve többen veszik fel a telefont.

Azonban szerinte Magyarország sok tekintetben így is nagy hasonlóságot mutat más európai országokkal, valamint az Egyesült Államokkal: McLaughlin úgy látja, az emberek mindenhol békében és jólétben akarnak élni, kerülik a kockázatokat. A főbb témák szerinte az infláció, a gazdasági helyzet, a migráció, valamint az ukrajnai háború, ugyanakkor ezt az állítását a mostani kutatás helyett más cégek által nyilvánosan és nem nyilvánosan elérhető adatokra alapozta.

A konkrét kutatásról elmondta, számára a legérdekesebb adat, hogy a megkérdezettek kit szeretnének inkább miniszterelnöknek, valamint számításuk szerint ki fogja megnyerni a választásokat.

– véli az amerikai közvélemény-kutató, aki szerint az emberek gyakran nem pártokra, hanem inkább vezetőkre szavaznak, a kutatás során ezért is vizsgálták, hogy a pártpreferencia mellett melyik párt valószínűsíthető miniszterelnök-jelöltjét látnák szívesebben kormányfőként.

Szerinte az Orbán kontra Magyar kérdéseknél nőtt is előbbi előnye, mint amikor a pártpreferenciánál a Fidesz–KDNP és a Tisza támogatottságát kérdezték, és sokat számít az is, hogy a választók szerint mi lehet a választások kimenetele – ez véleménye szerint ugyanis azt is megmutathatja, a válaszadókat közvetlen környezetükből milyen impulzus éri. Mindezek alapján McLaughlin azt a következtetést vonta le,

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Péter kapcsán feltett kérdéseknél nem tartja-e módszertani hibának, hogy egy, a vélt személyiségét, politikai nézetét és tapasztalatairól megfogalmazott állításokat egy kérdésként tették fel, azt mondta, hogy más, korábbi kutatásokban így jellemezték őt azok, akik nem rá szavaznak, valamint a Fidesz is így írja le a Tisza Párt elnökét, ezért azt vizsgálták, ezzel az állítással egyetértenek-e - írja a Ripost.

Másrészt hozzátette, a közvélemény-kutatókat kérdésenként fizetik, ezért is tették fel a három különböző vélt vagy valós jelzőkre vonatkozó kérdést egyként. Hozzátette, legközelebb feltenné ezeket külön-külön, valamint más kérdéseket is.

Hogy miért csak Magyarra tértek ki külön a kutatásban, és más lehetséges miniszterelnök-jelöltekre vagy listavezetőkre, például Orbán Viktorra, Dobrev Klárára, Nagy Dávidra vagy Toroczkai Lászlóra miért nem, azzal válaszolt, hogy a többi kutatás jelenleg Magyart és a Tisza Pártot tartja Orbán legnagyobb kihívójának, emiatt a kérdőívnél rendelkezésre álló extra kérdéseknél ezúttal őt vizsgálták.

– zárta gondolatait az Indexnek John McLaughlin amerikai közvélemény-kutató.